Felesleges hisztériakeltés?

Számtalan érv lát napvilágot amellett, hogy oltassuk be magunkat a vakcinával és legalább ugyanennyi szól ellene.

A szakma sem tudja eldönteni, kinek árt, kinek használ. Miért olyan fontos, egy sokak által vitatott vakcinát mindenáron beadatni az embereknek? A New Yorkban élő egészségügyi dolgozók körében elrendelték az új influenza elleni kötelező oltást. Aki november 30-ig nem oltatja be magát a H1N1 vírustörzs elleni vakcinával, arra elbocsátás vár.

Van, aki retteg a betegségtől, és azonnal rohan a patikába, hogy beszerezze és beadassa a vakcinát, ugyanakkor mások szerint a H1N1 semmiben sem különbözik egy ?mezei" influenzától, így nem tartják fontosnak a védekezést. Az influenzavírus elleni térítésmentes védőoltásokat, először azok kaphatják meg, akik súlyos betegségben szenvednek, továbbá a várandós nők, az egészségügyi dolgozók, valamint a lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, legfontosabb infrastruktúrát működtető emberek.

Majd a 14 év alatti egészséges gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói következnek. Végül a fél évesnél fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők zárják a sort. A szokatlanul nagy mennyiségű oltóanyag megfelelő raktározása kulcskérdés, mivel hűtést igényel. Jóllehet a háziorvosok megkezdik a rizikócsoportba tartozók H1N1 vírus elleni oltását, - a miniszterrel ellentétben - többségük nem a hűtés miatt aggódik, hanem a vakcina esetleges mellékhatásaitól tart.

Az Európában és Amerikában gyártott szérum úgynevezett hasított, vagyis split vakcina, ellentétben a magyar oltóanyaggal, mely teljesvírus-vakcina. Ezt a technológiát még sosem tesztelték várandósokon.

A Magyar Infektológiai Társaság állásfoglalása szerint a terheseket olyan vakcinával kell oltani, amelytől nem lázasodnak be. Vagyis nem az ingyenes magyar oltóanyaggal. A tisztiorvosi szolgálat és sok szakember, köztük Czeizel Endre orvos-genetikus az állapotos nők oltása mellett érvel. Saját kutatatásaira hivatkozva pártolja az oltást, mondván: míg a vírus nem tud magzati ártalmat okozni, addig az anya magas láza 30 százalékkal növelheti a fejlődési rendellenességek veszélyeit. Ezt néhány évvel ezelőtt két orvostársával együtt publikált kutatásuk bizonyította.

Genetikusunk szerint értelmetlen a terhes nők oltása körül kialakult vita. Nyomós érvként szolgálhat erre, hogy a járvány kezdetekor Amerikában 600-an haltak bele az új influenzába, köztük húsz várandós nő. A nemzetközi szakirodalom ugyancsak egyértelműen a várandósok oltása mellett foglal állást, hiszen tízezerből egyszer alakul ki szövődmény, ami elhanyagolható a fejlődési rendellenességek kockázatához képest. A védőoltás mindazonáltal nem ajánlott azoknak, akiknél a vakcina bármely alkotóeleme (tojásfehérje, gentamycin) allergiás reakciót válthat ki.

A relatív kockázatokat minden esetben az oltó orvosnak kell mérlegelnie. Érdemes megemlíteni, az oltóanyagban tartósítószerként használt etil-higany-tartalmú thiomersalt, bár a szakember szerint elhanyagolható ez a mennyiség, és más védőoltásokat is higannyal tartósítanak. Egyébként a fejlesztés következő állomása a termék higanytalanítása lesz.

Egyelőre nem tudni, hogy melyik veszélyesebb, beadatni az oltóanyagot, vagy megkapni a betegséget. Bár közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy az oltás kiválthatja-e ezt a betegséget, a rendelkezésre álló adatok szerint ez nem is zárható ki.

Egymillió oltásonként egy ilyen megbetegedés fordulhat elő, mely sokkal kisebb kockázat, mint az influenza súlyos szövődményei. Az újinfluenza-vírussal fertőzöttek 80 százaléka 50 évesnél fiatalabb, az esetek döntő többségében enyhe szezonális influenzától megkülönböztethetetlen tünetekkel. Ugyanakkor a betegség váratlanul és gyorsan válhat súlyossá, különösen a krónikus légzőszervi betegeknél.

A vakcina erőszakos kampányáradata kifogyhatatlan. Egyesek szerint a H1N1 körül gerjesztett pánikot egyenesen az oltóanyaggyártók indukálták, hogy ilyen formán gazdagodjanak az eladott több millió adag ellenszerből. A gyártó minden felelősséget áthárít az oltás "szereplőire"?