Retró Budapest – íme a Gellért-hegy régi arca, ahogy még kevesen látták

A Gellért-hegy tetejéről nézve úgy terül el alattunk Budapest, mintha egy makettet néznénk. A főváros egyik legikonikusabb pontjáról most olyan régi fotókat hoztunk, amelyek visszarepítenek abba az időbe, amikor a város még kevésbé volt nyüzsgő és a hegy a nyugalom szigete volt. Galériánkban időutazásra hívunk, nézd meg, milyen volt Budapest kedvenc hegye régen.

A Gellért-hegy régi arca – galéria a Gellért-hegyről

Már a török megszállás idején felfedezték, hogy a Gellért-hegy déli lejtője mediterrán klímájú, így ott gyümölcsfákat, köztük fügefákat ültettek, amelyekből ma is sok megtalálható a hegyen. Ebben az időben Gürz Eliáz-hegynek hívták, az itt eltemetett muzulmán pap emlékére. A 15. századtól már Gellért-hegynek nevezték. 

1815-ben Egyetemi Csillagdát építettek a hegy tetejére. Az épület az 1848-49-es forradalomban súlyosan megsérült, ezért le kellett bontani. A forradalom leverése után a Habsburgok megbízásából Haynau egy erődítményt építtetett, hogy a lázadó magyarokat megfélemlítse, ez lett a Citadella, amely a magyarok szemében sokáig a zsarnokság szimbóluma volt.

A századforduló képei már egy egészen más Budapestet mutatnak. Az emberek a hegyre jártak piknikezni, kirándulni, és élvezték azt a nyugalmat, amit ma már ritkán találni a városban. Az egyik legjelentősebb hazai jelképet, a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobrot 1947-ben állították fel egy szoborcsoport részeként, eredetileg a várost a német hadsereg megszállása alól felszabadító szovjetek emlékére. A rendszerváltást követően a szobrot új jelentéssel ruházták fel, ennek megfelelően pedig a talapzatán található feliratot is módosították, miszerint a nőalak mindazok emlékére emeli a magasba a szabadságot jelképező pálmalevelet, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért. A szobrot 2025-ben egy fehér kereszttel egészítették ki „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumaként”.

A Gellért-hegynek, és így a Szabadság-szobornak, valamint a Citadellának az 1960-as évektől fontos idegenforgalmi szerepe van, ennél fogva idővel szállodát és vendéglőt is nyitottak benne. Ekkor épült meg a hegytetőre felvezető Szirtes út is. A Citadella mai formájában a sétányokkal 1965-ben készült el, azóta műemlék, 1987 óta az UNESCO Világörökség része. Vonzerejét elsősorban a falairól körbe nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti. 

Nézz körül velünk az alábbi képre kattintva a Gellért-hegyen, a századfordulótól a '70-es évekig!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: