Csodafürdő a Nyulak szigetén, ami portugál és indonéz fennhatóság alatt is állt már

Az új sétát bemutató sajtóbejáráson velünk tartott a nagyszerű humorú, Budapestről feneketlen tudással rendelkező Saly Noémi, irodalom- és Budapest-történész is, akinek a szálloda történetét bemutató könyve 2023. őszén jelenik majd meg. Amint a hosszúlépés. járunk? csapata elmondta, ezt az új sétát elsősorban a megjelenés előtt álló kéziratra alapozva dolgozták ki, saját kutatásaikkal pedig kiegészítették.

A Nyulak szigetének csodafürdőjéről rengeteget újdonságot tudtunk meg a séta során, ezek közül párat most el is mesélünk, de azért azoknak is hagyunk érdekességet, akik maguk járnák majd be a helyszínt.

A vízesésnél állt az a hajóállomás, amely a Vámház tér- Eskü tér - Tabán - Vigadó tér - Bomba tér - Császárfürdő útvonalon szállította ide a budapestieket. Itt volt tehát hagyományosan a margitszigeti fürdőnegyed kapuja, a séta is innen indul.

A Margitsziget a 19. században kezdett azzá a városi oázissá válni, aminek ma ismerjük. Azonban sokáig csak a jómódú budapestiek engedhették meg maguknak, hogy a szigeten pihenjék ki a városi élet fáradalmait. Az egyik leghíresebb vendég ekkor Kazinczy Ferenc volt, aki egyetlen napra megpihenhetett itt, mikor rabsága idején az ausztriai Kufsteinből Munkácsra szállították.

Egy zárt világ

Ennek a virágzó korszaknak az 1838-as jeges árvíz vetett véget, mivel kidöntött, és vagy 2-2,5 méter magasan leborotválta a fákat, letarolta a virágágyakat. A nádori lak földszinti falai még húsz évvel később is nedvesek voltak.

Ez a falusias, zárt kisvilág 1900-ig állt fenn: akkor megépült a Margit-híd szárnyhídja, és onnantól az érdeklődők – belépődíj ellenében – már nem csak kishajóval vagy csónakkal, hanem szárazon is felkereshették a szigetet. Időközben elkészült Ybl Miklós gyönyörű fürdőépülete (1868–1870) és több vendéglátóhely is vonzotta a pestieket. 1908-ban a főherceg eladta a Margit-szigetet a fővárosnak, azzal a kikötéssel, hogy az „örök időkig nyilvános kertként tartandó fenn".

Fejlesztésére persze nem jutott pénz, ezért 1913-ban 60 évre bérbe adták egy svájci, angol és fiumei-abbáziai pénzcsoportokkal létrehozott részvénytársaságnak. Ennek egész története korrupciós botrányok és pereskedések sorozata, de 1921-ben mégis megnyílt a Palatinus Strandfürdő, elkészült az Országos Magyar Galamblövő Egyesület és a Nemzeti Hajós Egylet klubháza, megindult a városból az autóbusz közlekedés, 1926-ra fölépült a szanatórium, 1930-ban a Sportuszoda, 1936-ban a Szabadtéri Színpad.

Apró lépések az újjáéledés felé

1944-45 telén a szigetet súlyos károk érték. Miután a Duna-hidakat a németek felrobbantották, ismét megnőtt a stratégiai jelentősége. A sziget csatatérré vált, ahol föl-alá kergették egymást a szovjet és a német csapatok. Az ostrom után itt is épült fel az első ideiglenes átkelő, a Mancinak becézett pontonhíd, melyet részben a Nagyréten álló fenyőfákból építettek fel.

A háborúban elpusztult épületek többségét nem építették újjá, de a parkot és a kulturális-, valamint sportlétesítményeket apránként felújították; elsőként a Margitszigeti Nagyszállót, majd a szabadtéri színpadot, a Palatinus strandot és a Hajós Alfréd Sportuszodát.

A nagyszálló, ami Portugáliává változott

A Margitszigeti Nagyszálló (a Thermal Hotel mellett) egyik fő profilja napjainkban is a sportcsapatok fogadása. Szinte minden nagyobb budapesti sportesemény során laknak itt csapatok, ezért a szálloda személyzetének nagy tapasztalata van hasonló edzőtáborok lebonyolításában. Az utóbbi időszak kiemelkedő vendégei voltak a 2021-es labdarúgó Európa Bajnokságon résztvevő portugál játékosok és az őket támogató stáb.

Egy ilyen esemény során minden a labdarúgók nyugalmáról és kényelméről szól, ezért a szálloda egészét átrendezték. A szobák berendezésétől a folyosókon át a liftjatókig és a lámpák búrájaig minden portugál nemzeti színekben pompázott. Saját bútorokat hoztak, lecserélték a tévéket, azok minden játékosnak személyre szabott kezdőlapot és információs portált sugároztak, valamint portugál csatornákat - pont, ahogy hazájukban megszokhatták. Mindössze 4 nap alatt építették át a hotelt egy kicsi Duna-menti Portugáliává.

A Csodafürdő a Nyulak szigetén nevű sétára már lehet jegyeket venni. De sietni kell, mert sok időpont már be is telt. Júliusra és augusztusra, azonban még tervezhetünk magunknak egy grand programot. A séta során Oláh Viktor, történelemtanár-idegenvezető és Sándor Tibor könyvtáros lesznek a vezetők.