A Földön keresik a marslakókat: különös kőzetek adhatnak választ az idegen élet kérdésére

Az űrkutatók vadászatot indítottak az idegen élet megtalálására, mégpedig nem máshol, mint a skót vidék távol eső területein. A Skócia északnyugati részén fekvő apró falu, Lower Diabaig lett az Európai Űrügynökség legújabb marskutatási programjának helyszíne. A St. Andrews-i Egyetem tudósai itt tesztelik azokat a kamerákat és műszereket, amelyek a 2028-ban Marsra induló ExoMars robot szemeiként és érzékelőiként szolgálnak majd.

Különös ok áll a helyszín kiválasztása mögött, ugyanis a környék kőzetei feltűnően hasonlítanak a vörös bolygó felszínén található rétegekhez.

- mondta Dr. Claire Cousins, a kutatás vezetője.

A területen több milliárd éves iszapkövek és üledékes rétegek találhatók, amelyek folyékony víz jelenlétére utalnak, azaz, egykor élhető környezetet jelentettek, legalábbis a Földön.

- tette hozzá Dr. Cousins.

A misszió része az űrügynökség ExoMars programjának, amely már 2016-ban elindította első műholdját, és most egy roverrel készül leszállni a Marsra, hogy végre választ találjanak a nagy kérdésre, miszerint volt-e, vagy van-e élet a bolygón.

A Mars-kutatás és Skócia kapcsolata nem új keletű, 2012-ben például Glenelg nevű falucska ünnepséget rendezett, miután egy marsi területet róla neveztek el. A NASA Curiosity marsjárója 2017-ben pedig egy Torridon nevű szakaszt fedezett fel a bolygón, a név ismét a skóciai geológiai párhuzamokra utalt. Más marsi helyszíneket is skót nevekkel illettek, például Siccar Point, Muck, Sandwick és Holyrood.

A kutatás célja nem más, mint megtalálni az élet nyomait egy másik bolygón. Azonban ehhez előbb biztosra kell menni itt, a Földön - írta a Daily Star.