A halállomány is megszenvedi a vízhiányt: Ívóhelyeket is veszélyeztet az aszály

Az aszály, a hosszú hónapok óta tartó csapadékhiány és szárazság a horgászatra is óriási hatással van. Akad, ahol utoljára hosszú hónapokkal ezelőtt esett értékelhető mennyiségű eső, ráadásul a perzselő meleg miatti párolgás rohamosan apasztja tavainkat. A nagy meleg és az azokból eredő hatások a halaknak sem tesznek jót.

Mindent felgyorsít a meleg

A tavak vizének „működése” normális időjárási körülmények között, megfelelő vízállásnál a következőképp történik. A tavak felső, nagyjából 60 centis rétege napközben felmelegszik, míg ez alatt hűvös, oxigéndús víz van. E két réteg éjszaka felcserélődik, az oxigéndús víz kerül a felszínre.

– Napjainkban, amikor alacsony a vízszint a tavakban, ez a vízrétegződés egyszerűen nincs, mert az összes réteg meleg. Így oxigéndús víz sincs – mondta a Borsnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati ZRt. vezérigazgatója. – További probléma, hogy a vízfenéken lévő, iszapbontó baktériumok és gombák gyorsabban dolgoznak, így több gáz keletkezik a vízben. Ezek a gázok akkor, amikor esik a légnyomás – például jön egy hidegfront, – felszállnak az iszapból, de benne maradnak a vízben. Ez is nagy gondot okoz – folytatta a szakember.

Pusztítanak a madarak

A szakember arról is szót ejtett, hogy az egyre alacsonyabb vízszintnek köszönhetően a halak számára megszűntek azok az úgynevezett ívási aljzatok, ahová el tudtak rejtőzni szaporodáskor és le tudták rakni a petéket. Ez az egyik oka annak, ami miatt a halállomány csökken. A másik az, hogy az alacsony vízszint miatt a ragadozó madarakkal szemben teljesen védtelenek lettek a kopoltyúsok, hiszen a gémek, kócsagok gyakorlatilag a vízben állva tudnak falatozni, mivel szinte kilátszik a halak háta a tóban.

Itthon kell tartani minden csepp vizet

Ezekre a problémákra egyetlen megoldást lát Lévai Ferenc, ez pedig a vízgazdálkodás javítása.

– Számunkra ez a második aszályos év, a tavalyit még annyira nem érezte meg a mezőgazdaság. Azt látjuk, hogy trendszerűen, évről évre egyre melegebb van. Emlékszem, régen a gyerekek még térdig érő hóban szaladgáltak télen – és ez a hó tavasszal beleolvadt a talajba! Így fel tudtak töltődni a talajvízkészletek. Ez sajnos régóta nincs így, és ha jön némi csapadék, azt az altalaj azonnal lehúzza magához – mondta a MA-HAL szóvivője. Véleménye szerint hosszútávon kell gondolkodni, és minden csepp vizet meg kell tartani, ami leesik.

– Lássuk be, tározók nélkül öntözővizünk sem lenne, ezért minél több víztározót kell építeni, ami pedig van, azt azonnal ki kell kotorni. A legjobb víztározó kapacitása egyébként épp a halastavaknak van – szögezte le a vezérigazgató. A tározók egyébként a párolgást is elősegítenék, mert így nem lenne akkora por. Lévai szerint annyira drasztikus a helyzet, hogy a szél már a tarlóból fújja ki a termőtalajt a levegőbe.