A Bors utánajárt: allergént jelez az aláhúzás és a vastag betű

PUBLIKÁLÁS: 2019. november 22. 13:00

Sokunknak okoznak fejtörést a termékek címkéi, annyi információ van rajtuk. Mit jelent a dobozokon az aláhúzás, a vastag betű, milyen elnevezésekre kell figyelnünk?

H. N. Zs.

Még most is a nők döntő többsége végzi a napi bevásárlást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) tavaszi felmérése szerint több mint 90 százalékuk intézi. A megkérdezetteknek az élelem kiválasztása során a legfontosabb szempontja, hogy egészséges legyen, de megfizethető is és már az is előtérbe került, hogy a termék milyen minőségű.

Ám az is kiderült a FÉSZ kutatásából, hogy az élelmiszercímkéket a vásárlók több mint fele tudatosan megnézi, de nem mindenki érti meg, pontosan mit is jelentenek.

Lé vagy ital, nem mindegy

Az sem mindegy, hogy a dobozon „gyümölcslé” vagy „gyümölcsital” áll.

– A kettő között nagy különbség van, mégis gyakran összekeverik a kettőt – kezdi a Borsnak Szöllősi Réka élelmiszer-szakértő, a FÉSZ ügyvezetője, majd hozzáteszi – A kettő közti különbséget jogszabály határozza meg. A gyümölcslében 100 százalék gyümölcs van, nem tartalmazhat hozzáadott cukrot, ugyanakkor a gyümölcsitalokra nem vonatkoznak ilyen szabályok, vagyis lehet bennük még hozzáadott cukor. A gyümölcsök persze önmagukban is tartalmaznak természetes cukrokat, ezért a gyümölcslevek cukortartalma is magas, sőt akár ugyanakkora vagy magasabb is lehet, mint a gyümölcsitaloké – hívja fel a figyelmet a szakember.

Ahogy az étcsokoládé összetevőit is jogszabály rögzíti: csak azt lehet így nevezni, ami kakaótermékeken és cukron kívül mást nem tartalmaz. Van termék, amin az „étbevonó” felirat áll, ez azt jelenti, hogy a kakaóvajon kívül más növényi zsírokat is tartalmazhat.

Vastag betű és aláhúzás

De, hogy mit jelent, ha a dobozon vastagon szedett betűt vagy aláhúzást látunk?

– Ezek mindig az allergének. Az élelmiszereken feltüntetett információkat és magát a megjelenítést szigorú előírások határozzák meg. Az összetevők listájában például ki kell emelni az allergén összetevőket, amiket egyébként szintén jogszabály határoz meg. Ez az oka, hogy az élelmiszerek csomagolásán a gyártók aláhúzással, vastagítással, dőlt betűvel jelenítik meg például a tejet, búzalisztet vagy a zellert – világít rá Szöllősi Réka.

Hűteni kell az ESL-t, de az UHT-tejet nem

Tele vannak a szupermarketek UHT és ESL feliratú tejekkel. Sokan nem tudják hová tenni a kifejezéseket.

Az UHT egy olyan ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést jelent, melynek során a tejet 136–142 Celsius-fokos hőmérsékleten 2–6 másodpercig hőkezelik, majd szobahőmérsékletre hűtve csomagolják. Ezek a tejek nem igényelnek hűtést, felbontás nélkül, szobahőmérsékleten több hónapon át elállnak. A közhiedelemmel ellentétben nem tartalmaznak tartósítószert, pusztán a speciális hőkezelésnek és csomagolásnak köszönhetően tarthatók el sokáig.

Az ESL is hőkezelési technológia, amelynek során a tejet csak néhány pillanatig 100–135 Celsius-fok közötti hőmérsékletre melegítik, majd gyorsan lehűtik. Ennek következtében a tej eltarthatósága 21–28 napra nő. Az ESL-tejek viszont hűtést igényelnek.

Egyre kevesebb a cukor

A gyártók egyre inkább odafigyelnek arra, hogy a termékeikben csökkentsék a cukrot, de ezt nem minden esetben tüntethetik fel a csomagoláson. A csökkentett cukortartalom csak akkor írható rá a termékre, ha az energiacsökkenéssel is jár, ez pedig nem minden esetben teljesül, hiszen a cukor helyett valamit tesznek a termékbe. Emellett a cukormennyiség csökkentésének el kell érnie a 30 százalékot egy hasonló termékhez képest. Ez olyan nagy ízeltérést okoz, amelyet nem biztos, hogy szívesen vesznek a fogyasztók.