A fogyatkozás országszerte látható lesz - olvasható az eumet.hu portálon.
Mint írják, holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra - magyar idő szerint - kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.
A Hold egy 3476 kilométer átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.
Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg. A félárnyékos/penumbrális holdfogyatkozáskor a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken. A részleges holdfogyatkozás esetében a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe. Teljes holdfogyatkozáskor az egész Hold áthalad az umbrán, feltűnő jelenség, a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.