120 éve ültették villamosszékbe az ámokfutó mostohát

120 éve ültették villamosszékbe az ámokfutó mostohát

baleset
PUBLIKÁLÁS: 2019. március 23. 20:00
Martha életét egy szánkóbaleset változtathatta meg örökre: az átlagos nőből betegesen féltékeny, érzelmileg labilis feleség lett, aki brutális kegyetlenséggel végzett nevelt lányával.
Munkatársunktól

Majdnem napra pontosan százhúsz éve, 1899. március 20-án végezték ki Martha M. Place-t a New York-i Sing Sing börtönben. A nevelt lányának meggyilkolásáért halálra ítélt ötvenéves Martha volt az első nő, akin ezzel a módszerrel hajtották végre a legsúlyosabb ítéletet.

Martha Garretson 1849-ben született New Jersey-ben. Huszonhárom éves koráig átlagos embernek számított, de ekkor egy szánkóbaleset következtében olyan súlyos ütés érte a fejét, ami egész életére kihatott. A szakemberek szerint egy ilyen ütés akár a bűnözői karrier oka lehet, és Martha esetében is így történhetett. Az ütés után érzelmileg labilissá és kiszámíthatatlanná vált. Negyvennégy éves korában férjhez ment egy William Place nevű özvegyemberhez, akinek korábban a házvezetőnője volt. William pótanyát keresett kislányának, Idának. Martha kisebbségi komplexusokkal küzdött, ezért rendkívül féltékeny volt nevelt lányára. Nem akart vele osztozni a férjén.

Többször is megpróbált végezni a kislánnyal, de mindig megúszta a felelősségre vonást. Férje válni akart, és a nőben emiatt végleg eltört valami. William még magánnyomozót is felfogadott, hátha talál olyan bizonyítékot, ami miatt megindíthatja ellene a válópert. Ebben a hangulatban érkezett el 1898. február 7-e. A férj éppen munkába indult, amikor összeveszett a feleségével. Ida apja pártját fogta nevelőanyjával szemben. Marthának erre elborult az agya. Férje fényképelőhíváshoz használt vegyszereit öntötte a szerencsétlen lány arcába, és kihasználva szenvedését, fejszével ütni kezdte. Amikor összeesett, egy párnával megfojtotta. Munkából hazatérő férjét is fejszével fogadta, de – a koponyatörés ellenére – sikerült elmenekülnie magán kívül őrjöngő felesége elől, és hívni a rendőrséget. A nő magával is végezni akart: gázt engedett a szobába, de a rendőrök még időben érkeztek.

A kényszergyógykezelésre küldött Marthát a híres Sing Sing börtönbe szállították. A bíróságon ártatlannak vallotta magát, ő és védői is az elmebetegségre játszottak, de végül épelméjűnek találták. Martha kegyelmi kérvényét Theodore Roosevelt elnök utasította el. A nő többször is hisztériás rohamot kapott a rácsok mögött, de kivégzése napján a beszámolók szerint nyugodtan, kezében egy Bibliával ült a villamosszékbe. 

Egyet jelent a halálbüntetéssel

Bár Martha volt az első nő, aki villamosszékben halt meg, előtte már két nővel is ezzel a módszerrel végeztek volna. A sorozatgyilkos Lizzie Hallidayt végül elmegyógyintézetbe küldték, a férje megöléséért elítélt Maria Barbellát pedig szabadon engedték. Az 1890-ben bevezetett kivégzőeszköz alkalmazásának hátterében egy olyan társadalom állt, amely szerette volna összeegyeztetni az igazságszolgáltatást az emberiességgel, de a villamosszékben elszenvedett halál nem fájdalommentes. Alkalmazása egyre ritkább, de még ma is a halálbüntetés szinonimájának számít.
Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.