2030-ra olyan meleg lehet, mint 3 millió éve volt

Amikor 18 méterrel magasabb volt a tenger

Több millió éve tart a földi klíma lehűlése, ezt fordíthatja a visszájára az emberiség a tevékenységével, aminek következtében a hőmérséklet 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani. Ha a mostani szinten marad a szén-dioxid-kibocsátás a földi légkörbe, akkor pedig 2150-re olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni a bolygón, mint az első emlősök kifejlődésének idején, ötvenmillió éve. Ezt állítja egy frissen megjelent tanulmány, ami az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.

Pliocénnek nevezzük azt a földtörténeti korszakot, ami mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Ennek közepén, vagyis mintegy hárommillió éve, száraz és meleg éghajlat volt az uralko­dó a bolygónkon. Észak- és Dél-Amerikát ekkor még nem kötöt­te össze szárazföld, Grönlandot nem fedte jégtakaró, és a tengerszint 18 méterrel magasabb volt, mint ma. 

Eljött a hatodik kihalási hullám ideje

Ami azonban igazán lényeges, hogy akkoriban az átlaghőmérséklet 1,8-3,6 Celsius-fokkal magasabb volt a mostaninál. Az tény, hogy a jégtakaróknak hosszú idő kell, hogy felolvadjanak, így azzal nem kell számolni, hogy Grönland – nevéhez híven – a következő évszázadban tényleg zölddé válik.

Az óceánok vízszintje sem fog hirtelen tizennyolc méterrel megemelkedni, de a gyors felmelegedés több olyan fajt ér majd felkészületlenül, amely millió évekig tartó folyamat eredményeként fejlődött jelenlegi formájába. 

Jack Williams, a most megjelent tanulmány társszerzője már meg is kongatta a vészharangot, szerinte ugyanis több faj egyszerűen el fog tűnni a Földről. Konkrét fajokat ugyan nem említ a dolgozat, de korábban már jelentek meg kétségbeejtő információk arról, hogy a globális felmelegedéssel eljött a Föld történetének hatodik jelentős kihalási hulláma. 
Meg kellene óvni a kullancsokat is

A jelenség nem csak az olyan barátságos külsejű állatokat fenyegeti, mint a császárpingvin, az afrikai földimalac vagy az amerikai pocoknyúl, hanem bizonyos parazitákat is. Utóbbi azonban egyáltalán nem olyan jó hír, mint amilyennek elsőre gondolnánk. 
Az éghajlatváltozás leginkább a bolhákat és kullancsokat veszélyezteti, ugyanakkor a tetveknek például kedvezhet a felmelegedés.

An­nak ellenére, hogy ezeket az élősködőket senki sem szereti különösebben, az ökoszisztémában fontos szerepet játszanak: elősegítik például az álla­tok immunrendszerének erősödését. Kutatók úgy vélik, ezen létformák elvesztése más fajok kihalását is előidézheti. Márpedig 2070-re a parazitafajok egyharmada pusztulhat ki. A szakértők továbbra sem tudják, hogyan lehetne őket megvédeni, hiszen nagyon keveset vizsgált organizmusokról van szó.