Városi legenda - Szabolcsban bukkant fel utoljára sárkány

Városi legenda - Szabolcsban bukkant fel utoljára sárkány

sárkány
PUBLIKÁLÁS: 2018. augusztus 13. 11:30
<p>A mitológiák valósággal hemzsegnek a sárkányokról szóló történetektől, még a magyar népmesékbe is beleivódtak. Vajon tényleg léteztek valaha a szárnyas tűzokádó lények?</p>
R. K.

A sárkányok szinte minden jelentős mitológiának részei az ókortól kezdve. Novellák, mesék, versek őrzik a kort, amikor trubadúrok zengtek legyőzőikről hősi éneket. A sárkány szó jelentését a latin draco szóból eredeztetjük. Ázsiában úgy tartják, hogy a sárkányok mágikus erővel megáldott lények. Többnyire nincsen lábuk, kígyószerűek, de barátságosak és segítőkészek az embe­rekkel. A keresztény kultúrában ellenben félelmetes, gonosz fenevadakként jelennek meg, akik egész városokat törölnek el a föld színéről. Hatalmas szárnyaik vannak, tüskések, és pusztító tüzet okádnak. A színük sokféle lehet, ahogy a fejük száma is: egy, három, hét, kilenc és tizenkét fejű sárkányról is szólnak a legendák.

Szabolcsban repült a bestia

Nem is kell olyan távolra visszamenni a múltban, hogy az utolsó magyar sárkányészlelést felelevenítsük. A XX. század elején a Szabolcs megyei Kék településén élő Daskó András szentül állította, hogy sárkányt látott elsuhanni az égen. A Magyar Néprajzi Lexikon ír az általa elmondottakról.

– Felsőteste fekete felhőbe volt burkolva, farka a földet söpörte, szele százados fákat tördelt ki, a felhőből alázúduló víztömeg elsodorta a gyerekeket a rábízott jószággal együtt, az apraja oda is veszett – szól a memoár. Daskó Andrást sokan bolondnak tartották, pedig néhány évszázaddal korábban még az egész világon véresen komolyan vették a hasonló történeteket.

Megtévesztő dínócsontok

Arra, hogy valaha is éltek sárkányok a földön, semmiféle tudományos bizonyíték nincsen, hiszen ma már kutatók nem találnak egyetlen sárkánycsontot sem. Az ókor és a középkor emberei azonban földművelés közben mégiscsak belefutottak olyan gigantikus csontokba, amelyeket egyértelműen sárkányok maradványai­nak tartottak. Valójában ezek dinoszauruszcsontok voltak, de a tudomány csak a modern időkben talált magyarázatot az évmilliókkal korábban élő őshüllők létezésére, a sárkányok legendája pedig sosem került ki a szóbeszédből. 

A fele királyság a tét

A magyar népmeséknek a sárkányok fajsúlyos szereplői. Általában negatív karakterek, ez alól csak Csukás István híres egyfejűje, Süsü a kivétel.

Gyakori motívum, hogy a gonosz sárkány elrabolja a király egyetlen leányát, így az uralkodó felajánlja a lánya kezét és a fele királyságot annak, aki megmenti a gyermekét. A veszélyes vállalkozásba a legbátrabb lovagok is belebuknak – nem úgy, mint a fehér paripán érkező sárkányölő Szent György, aki egyike a leghíresebb katonaszenteknek. A valamikor 271 körül született kardforgató ifjúként győzött le a legenda szerint egy sárkányt, legendák azt a keresztény meggyőződést fejezik ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Magyar tűzokádóval harcolt Harry Potter

A sárkányokkal a méltán híres ifjú varázslónak, Harry Potternek is meggyűlt a baja J. K. Rowling regényében. Nem is akármilyennel: a negyedik kötetben, a Tűz Serlegében a magyar Mennydörgővel kell felvennie a harcot egy kihívás keretében, amely kis híján megölte őt. A sárkányok a népszerű Trónok Harca sorozatban is kulcsszerepet kapnak, ahogy például a rettegett Smaug is, a J. R. R. Tolkien által írt és megfilmesített Hobbitban.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.