Mezítlábas tréning az egykori szemétlerakón

Éppen idén tíz­éves a mezítlábas park, ebből az alkalomból leteszteltük, mi­lyen érzés kavicsokon, bazaltköveken vagy éppen fenyőtobozon csupasz talppal végigsétálni. Tabajd mindössze 35 kilométerre fekszik a fővárostól, a park festői környezetben van, az út szélén két tappancs jelzi a bejáratát. Teljesen ingyenes, a polgármester szerint ezen nem is szeretnének változtatni.

– A tabajdi patak területe évekig szemétlerakóhely volt, és szerettük volna jól kihasználni. Ausztriai mintára csináltuk meg a mezítlábas parkot 2008-ban, hogy családok, gyerekek számára jó időtöltési lehetőség legyen a szabadban – mondja Bárányos Csaba.

21 különböző járófelület található a pályán, és nem érdemes egyiket sem kihagyni, mert a sorrend is fontos. A cipőlevétel után egyből belecsöppen az ember a mezítlábas lét közepébe, a legelső teljesítendő feladat ugyanis métereken át bazaltköveken átkelni. Kemények és szúrnak is, a kényelmes cipőhöz szokottak itt még meggondolhatják magukat. Viszont ha túléltük, ezt követi az agyagpálya, a tő­zeg, ami sokkal puhább, és a kövek után még a kukoricacsutkán lépkedés is felüdülés.

– Megtapasztalhatjuk, milyen nehéz egy hosszában hasított, sima fafelületen feljutni egy dombra, és mennyiben változik a helyzet, ha keresztbe fektetett hasábokon próbáljuk meg ugyan­ezt. Az egyensúlyozás képessége is rendre próbára kerül. Megfigyelhetjük, hogy a testtartásunk, mozgáskoordinációnk is megváltozik cipő nélkül, a kezdeti bizonytalan lépé­sek 25-30 perc elteltével a sétaút végén magabiztos, természetes járássá változnak – teszi hozzá a falu első embere, aki egy da­rabig kísér minket az úton.

Hosszú lépcső tetején felérve, amikor már a fenyőtobozok tetején is átjutottunk, és már sajog a talpunk, akkor jön a legnehezebb rész, legalábbis számunkra: a mészkő és a kavicspálya. A gyerekek vi­szont könnyedén átsuhannak rajta, komolyabb jajgatás nélkül. Nem véletlenül 6–10 éves korosztály számára ajánlott a park, az ő fejlődési szakaszukban a leghasznosabb. A szakemberek szerint összességében hasznos az egészségünkre, és a talpunk trenírozására kiváló hatással van az ilyen egyenetlen felszínen történő talptorna.

– Orvosi szempontból mindenképpen jó hatásai vannak. Korábban a természetes életmódhoz hozzátartozott a mezítláb járás, ami nemcsak a hosszanti/haránt lábboltozat süllyedését vagy a lúdtalp kialakulását akadályozta meg, de a talpakon lévő reflexpontok in­gerlésével az egész szervezetre jó hatással volt. A modern cipők és a nem szakorvosok által javasolt talpbetétek elősegítik a különböző ortopédiai betegségek korai kialakulását. Azoknak ajánlott az ilyen túrákon való részvétel, akiknél nincs semmilyen alapbetegség – mondja dr. Nagy Árpád reumatológus, belgyógyász.

A fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön, ugyanis ha egy „teljesen párnázott” cipő után megyünk a szabadba, a többméretű durva felszín miatt tartós fájdalmakkal is befejezhetjük a túrát.