Régen két napos volt a húsvéti böjt

Jelképekben és érzelmekben bővelkedő ünnepsorozat a Húsvét. A keresztények a Jézus halála feletti nagypénteki és nagyszombati gyász után a húsvétvasárnap hajnali föltámadásnak, az újjászületésnek örvendeznek.

A Nagypéntek szigorú böjti nap a római katolikus egyházban. Azaz e napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani.

A böjti fegyelem a testi, lelki jó cselekedetek gyakorlását ösztönzi. A régi öregek mindmáig megtartják a szombatot, „Mária napját” is, így az első eledel, amit magukhoz vesznek, az a húsvétvasárnapi szentelt lesz.

Az unitárius és református gyülekezetek úrvacsorai közösségben ülik meg az ünnep első napját.

A katolikus egyházban húsvét hajnalától, amikor a fény áttör a sötétségen, megkezdődik a húsvéti idő, mely ötven napig, pünkösdig tart majd - tudtuk meg a Szekelyhonban megjelent írásból.

Az egész liturgikus év csúcspontja a húsvéti szent három nap, amelynek középpontját a húsvéti vigília képezi. Középpontjában a föltámadt Krisztus áll, aki győzedelmeskedett a halál fölött. A szertartás jelképei: a fény, a szó, azaz Isten igéje, továbbá a víz, és végül a kenyér meg a bor.

A hívő ember számára az újjászületés szentségeire jelszerűen utal a húsvéti gyertya és az újonnan megáldott víz, amely a szent három napra is emlékezteti.