Döbbenetes adat birtokába jutott a Bors: tizennyolc másodperc jut alkalmanként egy orvos-beteg konzultációra. A betegeket és a hozzátartozókat általában semmibe veszik, a kezelésről szinte semmi felvilágosítást nem adnak.
Megkérdeztük a Bors-olvasókat, milyen tapasztalataik vannak az orvos–beteg kapcsolatról. Az eredmény gyászos.
Az orvosok nem hallgatják végig a beteget, nem egyszer kioktató stílusban beszélnek a pácienssel vagy az aggódó hozzátartozóval. A Bors utánajárt, hogy mi lehet az oka, hogy ennyire nem működik az a párbeszéd, melynek tétje az emberélet.
Nyolc nap a halálig
A gyászoló Bors-olvasó az édesanyját vesztette el nem is olyan régen. Nem elég, hogy meghalt az anyukája, a kórház miatt is keserűség van a szívében.
– Édesanyám rosszul lett, ezért a mentők bevitték a kórházba. Amikor megtudták, hogy már 84 éves, már azt nézték, hogyan lehetne minél hamarabb kitenni. A stroke osztályra került. Saját fülemmel hallottam, ahogy egy dolgozó megjegyezte, hogy ezeket itt ajnározzák, miközben a negyvenévesek hullanak. Anyukámat kikötözték, aztán amikor bementem hozzá, odavetette egy nővér, hogy nem evett semmit a néni... Hogy evett volna lekötözve? Nyolc nap múlva meghalt.
Nincs bocsánat
Az orvosi műhibákra szakosodott ügyvéd szerint a perek nagy része is elkerülhető lenne, ha az orvosok normálisan beszélnének a beteggel vagy a hozzátartozóval.
– Ügyfeleim sok esetben nem is az őket vagy rokonukat ért orvosi mulasztás miatt jönnek hozzám, hanem mert annyira felháborítónak tartják, hogy miután megtörtént a baj, az orvos arra nem vette a fáradtságot, hogy oda menjen és azt mondja, bocsánat, hibáztam.
A kommunikáció pocsék, pedig az orvosi egyetemen az első évben kötelező az orvosi kommunikáció elnevezésű előadást látogatni.
A Bors megkereste a képzés oktatási felelősét, dr. Pilling Jánost, ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Döbbenetes, hogy pont az az ember nem vállalja a beszélgetést, akinek elemi érdeke lehetne, hogy megváltozzon a helyzet.
Dr. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatójának hosszú ideje vesszőparipája a jól működő orvos–beteg kommunikáció.
– Orvosnak és betegnek egyaránt tudomásul kell venni, hogy a gyógyulás nagy részben függ a jó orvos–beteg kapcsolattól. Természetesen nálunk, mint minden kórházban, létező probléma az orvosok nagyfokú leterheltsége, a kiégési szindróma, de ez egyetlen esetben sem lehet magyarázata a nem megfelelő viselkedésnek a beteggel szemben – vélekedik Rácz doktor.
Nem ért rá...
A dávodi Miklósity Mónika terhessége 28. hetében terhességi mérgezés miatt a bajai kórházban meghalt. A fiatal nő családja szerint a Mónikát ellátó orvos hibázott, ezért pert indítottak.
A legutóbbi eset, melyre a hét végén derült fény, egy megdöbbentô mûhiba eredménye. Egy vidéki kórházban egy férfi, sportbalesetben sérült válla helyett az egészségeset mûtötték meg az orvosok. Igaz, tôle elnézést kértek a doktorok.
Döbbenetes eset
Olvasónk, Szax Zsuzsa mondta el a történetét:
– Bokatöréssel vitt a mentő kórházba. Este 11-től hajnali háromig senki nem szólt hozzám egy szót sem. Akkor kérdezte meg egy hölgy, hogy miért ücsörgök a folyosón. Reggel hatkor mondták, hogy röntgenre kell mennem, és utána, hogy eltörött a bokám. Délelőtt tizenegykor láttak el, és csak ekkor jöhettem el a kórházból.
