Az ebolával fertőzött Sierra Leonéból tért haza a magyar Nádaskai Gábor. Megúszta a kórt, de riasztó hírekkel szolgált: az utakon lázmérővel ellenőriznek, egyenként akarják végigvizsgálni az embereket.
Hogyan fogadták itthon, nem félnek öntől?
- Dehogynem. Mindenki, aki meghallotta, honnan jöttem, riadtan kérdezte, nem vagyok-e fertőzött. Van, aki azóta sem jön közel hozzám, hiába mondom: bőven letelt a lappangási idő.
A határon ellenőrizték?
- Ijesztő, de nem. Az emberek hőmérsékletét ellenőrzik meg a kötelező oltásokat, a gépet pedig fertőtlenítővel lefújták. Pedig a helyzet rosszabb, mint hisszük: a híreket szorozzuk meg tízzel. A katonaság azt tervezi, hogy egyenként végigvizsgálnak mindenkit, és aki fertőzött, azonnal elviszik.
Nem félt a fertőzéstől odakint?
- Nem. Pedig rengeteg dzsungeltúrára mentem. Bár a mi táborunkból senki nem fertőződött, tőlünk huszonöt kilométerre voltak halálos áldozatok, és onnan szállítottuk a benzint. Amikor egy baleset miatt kórházba kerültem, egy haldokló mellé fektettek. A repülőn nyílt sebbel ültem egy arab férfi mellett, aki végig köhögött, verítékezett, öklendezett.
A járvány kitörésekor már az afrikai országban volt?
- Igen, tavaly novemberben utaztam ki, táborvezető voltam egy gyémántbányában. Rajtam kívül egy magyar szerelő volt, amúgy a helyiekkel dolgoztam, velünk éltek ők is.
Hogyan kezelték a járvány kitörését a helyiek?
- December, január környékén jöttek hírek az első fertőzöttekről. Már akkor tudtuk: ebből nagy baj lesz. A kormány csak sokára értesítette a helyieket, későn kapcsolt mindenki. A plakátolást is csak májusban kezdték meg, amikor a járvány már tombolt. A helyiek ezért nem is vették komolyan, főleg vidéken, ami viszont az ország hetven százalékát jelenti. Az óvintézkedéseket sem igazán fogták fel, sokan el sem hitték, hogy járvány van.
Ön mint táborvezető milyen intézkedéseket tett?
- Ötpercenként kezet mostam, beszereztem maszkot, gumikesztyűt és napszemüveget, de csak az utóbbit használtam, nehogy beszéd közben nyál kerüljön a szemembe. A dolgozókat elkülönítettük, csak az mehetett dolgozni, aki tünetmentes volt. Aki kicsit is rosszul érezte magát, azonnal szólnia kellett, a rokonlátogatásokat pedig beszüntettük.
Az ebola miatt tért haza?
- Nem, a súlyos balesetem miatt: egy fékezhetetlenné vált kocsiból kellett kiugranom. Szétzúzódott az oldalam, három helyen eltört a kezem. Egy hetet kórházban töltöttem, de a felszereltség annyira gyenge, hogy haza kellett jönnöm.
