Az emberekben ősidők óta él a vágy, hogy befolyásolni tudják az időjárást. Sok ezer év után ma már remény mutatkozik arra, hogy érdemben be tudjunk avatkozni a folyamatokba, bár az kérdés, hogy ez vajon jót tesz-e a Földnek.
Az ősi népek a különféle szertartásaikkal elsősorban esőt próbáltak „csinálni”. A hosszan tartó szárazság ugyanis halálos csapást jelentett a korai gazdálkodóknak. Az emberek hosszú évezredeken át hittek a sámánok esőcsináló erejében, ám ha a szertartás kudarcot vallott, akár meg is ölhették felkent varázslójukat.
Brutális erejű karcsú tölcsér
Ha nem is ennyire veszélyes, de legalább ennyire fontos manapság mindazok munkája, akik valamiképpen befolyásolni szeretnék az időjárást. Legutóbb április végén, az Egyesült Államok középső részén tombolt döbbenetes erejű tornádó. Apokaliptikus látványt nyújtott, amint az égből lenyúló tölcsér pilleként kapta fel a házakat, az autókat, csavarta ki a fákat a helyükből.
Míg például Kínában évente csupán néhány tornádó alakul ki, addig az USA-ban tavaly 811 tornádó pusztított. Most forradalmian új módszerrel állt elő egy philadelphiai fizikus. Rongija Tao szerint csak az adhat reményt, ha valamiképpen lelassítják a tornádót megelőző, körben kavargó szélvihar sebességét, mégpedig 300 méter magas, kelet-nyugati irányban felhúzott óriásfalakkal.
„Ha a légáramlat beleütközik ezekbe a gigantikus felületekbe, nagymértékben lecsökken annak a veszélye, hogy a szélmozgások végül tornádót eredményezzenek” – indokol Tao. Hogy miként állna ellen, milyen anyagból épülne, milyen vastag lenne ez a fal? Minderről egyelőre nem esett szó. Annyi bizonyos csupán, hogy valamit tenni kell, hiszen pár perc alatt emberéletek vesznek oda, milliárdos károk keletkeznek.
Olajszőnyeg az óceánra
Az óceánok partvidékein kialakuló hurrikánok megfékezésében is várható előrelépés, egy ugyancsak meghökkentő eljárással. Hugh Willoughby, a Miami Nemzetközi Egyetem professzora szerint óriási kiterjedésű, nem mérgező olajfoltokat kell a víz felszínére juttatni, hiszen a hurrikánt az óceánról felszálló meleg pára dagasztja. Az olajfolt megakadályozhatná ezt a turbóhatást, bár nem világos, hogy aztán miként lehetne eltávolítani a vízfelületről az olajat.
Amíg ez előbbiek bevetésére néhány évet biztosan várni kell, a sűrű esőfelhők szétlövése már a jelen és a múlt. A 2008-as pekingi olimpia megnyitó ünnepsége az ottani monszun időszakra esett, és a kínai főváros környékén folyamatosan zuhogott az eső, ám a központi stadion felett tiszta volt az ég. A kínai katonaság összesen 1100 rakétát lőtt előzetesen a fellegekbe, így a világ szó szerint felhőtlenül ünnepelhette a 200 dobos és 15 000 egyéb előadó műsorát, valamint a tűzijátékot.
Tornádó, tájfun, hurrikán
A tornádó csak a szárazföld belsejében keletkezik, néhány perc alatt kialakulhat, fél óránál ritkán tart tovább.A hurrikán és a tájfun között csak elnevezésbeli különbség van: hurrikánnak hívják az amerikai, míg tájfunnak a délkelet-ázsiai vízi forgószeleket, amelyek mindig nagy, és legalább 26,5 Celsius-fok hőmérsékletű vízfelület felett alakulnak ki. A széljárástól megperdülő felhők újabb és újabb páraadagokat kapnak, egyre dagadnak, végül a rendszer egy gigantikus erejű, akár több száz kilométer átmérőjű hurrikánná alakul.
Szabályozott viharok
A viharok és villámok a felhőkben jelen lévő nagy mennyiségű statikus elektromosság miatt léteznek. A Közép-Floridai Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói azt remélik, hogy lézersugarak segítségével aktiválhatják ezt a nagy mennyiségű statikus elektromosságot, és szabályozott viharokat. Egy másik lézeres kísérlet arra irányult, hogy a tomboló viharfelhőkből valamiképpen kiszivattyúzzák az óriási energiát – egyelőre sikertelenül.
