Télen is mosolyog a paradicsom az üzletek polcain, ízfokozók és színezékek gondoskodnak arról, hogy az étel csábító legyen, de senki nem vizsgálja: összességében mi kerül a szervezetünkbe a modern élelmiszerekkel?
Növényvédőszer- és állatgyógyszer-maradékok, adalékanyagok, az elszennyeződött környezetből bekerülő káros vegyületek rontják élelmiszereinket, az új technológiákkal pedig genetikailag is módosítják azokat. Sokakat aggaszt, hogy azt sem tudjuk, tulajdonképpen mit eszünk és iszunk. Senki nem vizsgálja, hogy a táplálékban található anyagok milyen hatással vannak hosszabb távon a szervezetre, különösen, ha összeadódnak, felhalmozódnak.
Az Economist Intelligence Unit nevű gazdaságkutató nemrég százhét fejlett és fejlődő országot rangsorolt aszerint, mennyire fejlett az élelmiszerbiztonság az adott országban. Hazánk a 28. helyezést érte el. Bár a kelet–közép-európai országok közül csak a csehek és a lengyelek előznek meg bennünket, ez azért aggasztó.
– Nem olyan rossz ez a helyezés, főleg ha azt nézzük, hogy kis ország a miénk – vélekedik dr. Biacs Péter Ákos egyetemi tanár. A Budapesti Corvinus Egyetemen élelmiszerbiztonságot oktató professzora három fő kategóriába sorolja az élelem minőségét rontó tényezőket. Az elsőbe a mezőgazdaságban használt kemikáliák és az állattenyésztésben alkalmazott vegyszer- és gyógyszermaradványok tartoznak. A másodikba az emberi gondatlanság miatt előforduló balesetek, robbanások miatt keletkező dioxinok sorolhatóak, ezek főleg a takarmányba kerülnek bele. Erre a professzor egy példát is mondott.
– Bizonyára sokan emlékeznek rá, amikor a nápolyi maffia két évvel ezelőtt megkaparintotta a szemétszállító vállalatot, sztrájk tört ki, s hosszú ideig nem vitték el az utcákról a szemetet. Az elkeseredett lakók erre felgyújtották a hatalmas kupacokat. A szálló pernye lerakódott a mezőkön, bejutott a tehenek gyomrába, és a méreganyag végül a tejből készült sajtból is kimutatható volt – magyarázza dr. Biacs. A harmadik kategóriába a sokszor csak több évtized alatt kialakuló esetleges egészségkárosodásokat sorolja. – Hosszú távon genetikai károsodást és rákot okozhatnak a szervezetünkbe az élelmiszerekkel kis adagban jutó, de rendszeresen fogyasztott káros anyagok.
Fotó: Thinkstock
Az egyetemi tanár nem tudott egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy a hazai vagy az import élelmiszerektől kell-e jobban tartanunk.
– Hiába szeretnének a magyarok jó minőségű élelmiszereket előállítani, ha az emberek az olcsót keresik. Az viszont nem feltétlenül biztonságos – tette hozzá. Elismerte: az élelmiszerek egészségkárosító hatásairól eddig még nem nagyon készültek klinikai vizsgálatok. Az állatkísérletek pedig tévútra vezetnek, hiszen sem a patkány, sem az egér anyagcseréje nem azonos az emberével.
Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár viszont igyekszik megnyugtatni. – Az illetékes hatóságok a teljes élelmiszerláncot ellenőrzik. A figyelem a termőföldtől az asztalig tart, a talajvédelemtől az állategészségügyön keresztül a vendéglátáson és az élelmiszerfeldolgozó-iparon át egészen a késztermékekig mindenre kiterjed – közölte a Bors kérdésére Bognár Lajos. Talán ennek köszönhető, hogy tavaly a tömeges méretű élelmiszer okozta megbetegedések száma a korábbi évhez viszonyítva csökkent. A legtöbb ételmérgezés a közétkeztetésben történt. Élelmiszeripari termék tavaly nem okozott fertőzést. Az elle-nőrzések során leggyakrabban abban találnak kivetnivalót, hogy nem követik az előírásnak megfelelően az élelmiszer útját, de általános higiéniai hiányosságok is előfordulnak.
Fotó: Thinkstock
– Minél rövidebb úton jut el a fogyasztó asztalára az élelmiszer, annál biztonságosabb – foglalta össze Bognár Lajos. Ezért – ha már az ember nem termel meg mindent magának – azt érdemes szem előtt tartani vásárláskor, hány kézen ment keresztül, mekkora utat tett meg az adott élelmiszer, és mennyi feldolgozáson esett át.
