Kellemetlen
Duplázódó csekkadó, másfélszer több telefonadó. Ez a két fő tétele Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter váratlanul bejelentett megszorítócsomagjának.
Derült égből villámcsapásként érte az országot tegnap délelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése. Míg a parlament az árvízi összeborulással volt elfoglalva, addig a tárcavezető kihirdette brutális megszorítócsomagját.
Az intézkedések – amelyekre azért van szükség, hogy a megszűnő túlzottdeficit-eljárás alá ne is kerüljön vissza az ország – a tervek szerint augusztus elsejétől már életbe is lépnek. Varga szerint az adóemeléseket az alacsony infláció miatt is muszáj meglépni, ugyanis emiatt nem érkezik meg a tervezett bevétel a költségvetésbe.
Egekben a csekkadó mértéke
– Túl gyorsan reagált a piac a tranzakciós adóra – indokolta Varga Mihály az alacsony csekkadóbevételt. Az éves szinten 301 milliárdra tervezett teherből eddig mindössze 52 milliárd forint folyt be. A magyar családok ugyanis ügyesen kijátszották a sarcot, például számlaösszevonással.
– A kormány most véget vet a trükközésnek. Készpénzfelvételnél 0,3 százalékról 0,6 százalékra nő a teher, azaz 100 000 forint felvétele 600 forintnyi adót von maga után. Ráadásul megszűnik a 6000 forintos felső korlát. A számlák közötti utalások esetében a 2 ezrelékről 3 ezrelékre nő a teher.
Növekvő telefonadó
Szintén emelik a vállalkozások számára a távközlési adót: 2 forint helyett 3 forint lesz a percenkénti adó a telefonálásnál, illetve SMS-enként, a felső korlát pedig 2500 forintról 5000 forintra nő. A magánszemélyek esetében 700 forint marad a plafon, ott nem lesz adóemelés, marad a 2 forint. A főleg a Molt érintő bányajáradék 12 százalékról 16 százalékra nő, ugyanis ebből is kevesebb folyt be a vártnál.
Kevesebb lesz a kamat is
Várhatóan bevezetik még a reklámadót, ennek részletei azonban továbbra sem ismertek. Bár Varga nem tett róla említést, a törvényjavaslatban szerepel, hogy 7 százalékos adót vet ki a kormány arra az önkormányzati adósságállományra, amelyet idén vesz át az állam.
A bankoknak emiatt nagyjából 43 milliárd forintot kell fizetniük. Újabb teher sújtja a magánbetéteket is: nem elég a 16 százalékos kamatadó, most „hozzácsapnak” egy 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is. „Jó hír” viszont, hogy a megszorításoknak köszönhetően a stadionberuházások biztosan folytatódnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az mfor.hu-nak elmondta: az intézkedésekre nem lett volna szükség, mert az eredeti hiányterv teljesíthető lett volna.