Győrben egyetemre járnak a nagymamik és a nagypapik. Buzgón jegyzetelnek, boldogok, hogy újraélhetik diákéveiket. Ha rendesen tanulnak, oklevelet is kapnak az elvégzett szemeszterről.
Zsúfolásig megtelt a nagyelőadónak kinevezett sportcsarnok a győri Széchenyi István Egyetemen. Ősz hajú nagyszülők jegyzetelnek buzgón. Hatvan év felettieknek, nyugdíjasoknak indult kurzus. A meglett hallgatók buksijába tudósok és az egyetem oktatói töltik a tudományt.
– Mindenféléről tanulunk, most például a foci és a politika kapcsolatáról esett szó. Olyan izgalmasan beszéltek róla, hogy nagyi létemre feszült figyelemmel hallgattam – meséli lelkesen Mészáros Sándorné, aki barátnőjével, Major Károlynéval iratkozott be. A kurzus hihetetlen népszerűségre tett szert, egyre többen cserélik le a karosszéket az iskolapadra.
– A tudás tart frissen minket! – mosolyog az óra végén Csapó László és felesége, Zsuzsa. – Sokszor még otthon is a jegyzeteinket, meg az internetet bújjuk. Nemsokára médiaismereti óránk lesz, amit egy nagy kiadó vezérigazgatója tart.
– Azt szeretnénk, hogy a 60 felettiek megélhessék vagy újra megtapasztalhassák azt, milyen érzés egyetemi polgárnak lenni, tartozzanak közösséghez, és tartsák frissen az elméjüket – indokolja a kurzust Mészáros Márta, a képzés egyik szervezője. Hozzáteszi: tandíj nincs. Azok, akik rendszeresen látogatják az órákat, oklevelet kapnak, és ajándékot sorsolnak ki a legszorgalmasabbak között. De a valódi jutalom az az élmény, amit hazavisznek a diákok.
