Legalábbis India magyarországi nagykövete, Gauri Shankar Gupta szerint. Interjú.
Ön egy kis indiai faluban született, több mint hetven országban járt, két és fél éve India magyarországi nagykövete. Hol boldogabbak az emberek?
Találkoztam olyan emberrel, akinek hatalmas vagyona és befolyása van, mégsem talál örömet az életben, és olyannal is, akinek alig volt mit ennie, mégis kifogyhatatlan derű áradt belőle. Minden országban leltem boldogra és boldogtalanra. Azok, akik a legkisebb forrással a legnagyobb boldogsághoz jutnak, ők a megvilágosodottak.
Milyennek lát bennünket, magyarokat?
Intelligensek és okosak, kitartóak, nem véletlen, hogy annyi kitűnő sportolót és tudóst, annyi Nobel-díjast adtak a világnak. A magyarokban erős az útkeresés és a szellemi fejlődés igénye, amit én azzal is magyarázok, hogy keleti gyökereik vannak. Sok előadást tartottam itt, és a hallgatóságom mindig nagyon nyitott és érdeklődő volt.
Magyarországon szezonja van az indiai guruknak. Mind valódi?
Kevés igazi guru van, és nagyon nehéz megtalálni a saját tanítómesterünket. A guru szó azt jelenti: az élet titkainak tudója. Onnan ismerhető fel, hogy belső derűt és nyugalmat áraszt minden helyzetben.
Ön Az élet rejtélyeinek feltárása címmel írt könyvet, amit október elején mutatnak be. Ebben összehasonlítja a keleti és nyugati gondolkodásmódot, a Védák könyvét és a modern tudományt. Mire jutott, kinek van igaza?
Egyáltalán nem állnak olyan messzire egymástól, mint azt sokan gondolják. Keleten, Nyugaton ugyanazok a válaszok, de a modern ember számára ezeket másképpen kell tálalni, mert másképpen érti meg. A „szent” a szanszkritban és az angolban, de úgy tudom, a világ más nyelvein is azt jelenti: aki beteljesítette önmagát, megtalálta a teljességet önmagában. Akárcsak a guru.
Választ kapunk arra is, hogyan érhető el a boldogság?
Mire gondolunk, amikor azt mondjuk: boldogság? Arra az örömre, amit akkor érzünk, amikor megszerzünk valamit, vagy pedig a belső békére és derűre? Az előbbi az anyagi világból származik, ezért múlandó. Az új autónak addig örül az ember, amíg meg nem látja, hogy másnak van jobb. Az ékszernek addig, ameddig viseli, de ha elvész, akkor szomorúságot okoz. A Trishna, a vágy iránti szomjúság, a vágyak végtelen körforgása végső soron szenvedéshez vezet.
De ez viszi előre a világot.
A szerzés iránti olthatatlan vágy hátráltat abban, ami előreviszi a világot: önmagunk megismerésében és elfogadásában, a belső fejlődés és egyensúly megteremtésében. Az élet értelme az a folyamat, amit saját magunkkal kell elvégeznünk, a fejlődés, amelynek során az elménk által generált külső vágyakat csökkentjük, megszüntetjük. A lélek átveszi az irányítást az elme fölött, és az univerzális lélek az egyéni lélek fölött. Fokozatosan ráébredünk arra, hogy az élet igazsága túlmutat a megtapasztalható világon.
Ön boldog?
Törekszem rá.
Müller Péter is tanult a Védákból
Az élet rejtélyeinek feltárása című kötet előszavában a neves író elárulja: szellemi gyökereit a védikus tanítások jelentik. Első mestere kamaszkorában egy indiai keresztény volt.
– Sokan azt gondolják, hogy a Véda vallásos mű, pedig nem így van. Tudást, az emberi lét őstudását tartalmazza. Olyan, mintha afféle szervizkönyvként adta volna Isten az emberiséghez. Nem véletlen, hogy vannak, akik úgy vélik, Jézus járt Indiában. Nem hiszem, hogy így történt, de erre nem is volt szükség: ugyanabból az ősbölcsességből táplálkozott. A Védák könyvei érthetőbbé teszik Jézus tanításait. Az én életemben óriási előnyt jelentett az indiai bölcsesség ismerete, és amikor Gaurival találkoztunk, olyan volt, mintha mindig is ismertük volna egymást.
Müller Péter december 7-én az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán beszélget Gauri Shankar Guptával, India nagykövetével az élet titkairól.
