Nem omlanak össze a ferde tornyok

Bár kétségtelenül a pisai harangtorony a világ leghíresebb elferdült épülete, a „dőlési rekorder” német, de a TOP-listába joggal pályázhat egy-egy orosz, kínai és holland torony is.

Németországban, egészen pontosan Suurhusenben található az a templom, amelynek templomtornya a függőlegeshez képest 5,19 fokkal hajlik el, és ez nagyobb mértékű eltérés, mint a pisai „nagytestvéré”. Az alsó-szászországi falucska templomát a 13. században építették, mégpedig tölgyfa alapokra, míg az azóta elferdült 27,37 méter magas tornyot mintegy százötven évvel később illesztették hozzá. A gondot az okozta, hogy az évszázadok során kiszáradt a talaj, a 2100 tonna súlyát tartó tölgyfacölöpök elkorhadtak, de nem egyenletesen, így a templomtorony dőlni kezdett. Néhány évvel ezelőtt 20 millió eurós európai projekt keretében sikerült stabilizálni a templom állapotát, amely hosszú idő után immár ismét látogatható.

A suurhuseninél látványosabb, a pisainál jelentősebb dőlése miatt végveszély és lebontás fenyegeti a németországi Bad Frankenhausen-i ferde templomtornyot, amelynek csúcsa 4,5 méterre áll a képzeletbeli függőleges tengelytől. Egymillió euróba kerülne az építmény helyzetének stabilitása, ám a helyiek – akik 1962 óta nem használják a templomot – egyelőre hiába keresik erre a forrásokat.
A csúcsán háromméteres eltéréssel dől Oroszországban Nevyanski városka tornya, amelyet a 18. században minden bizonnyal őr-, illetve harangtoronynak, egyes találgatások szerint pedig mindezeken túl börtönnek is építették. Akár így, akár úgy, csak annyi bizonyos, hogy a dőlést építési hiba okozza, ám a fehérre meszelt, toronyrészében háromszintes épületet egyelőre nem fenyegeti összeomlás.

A többi épülettől eltérően nem teljes egészében dől, hanem a szintek emelkedésével egyre inkább elhajlik Huqiu-torony (Tigris-dombi pagoda), amely a kínai Szucsouban áll. Az i.sz. 960 körül emelt 50 méteres (tehát a pisai toronnyal közel egy magasságú) épület teteje 2,32 méterrel tér el a függőlegestől, de különféle stabilizációs eljárásokkal sikerült megállítani a további süllyedést.
A holland Delft nevű település temploma két okból is igényt tarthat a világhírnévre. Egyrészt itt nyugszik Johannes Vermeer, a híres német-alföldi festő, másrészt pedig az épülethez 1325-ben emelt gótikus torony miatt. Utóbbi látványos megdőlésének az oka valószínűleg az, hogy annak idején egy mesterségesen feltöltött csatornára építették.

A világ leghíresebb ferde tornya természetesen a pisai, amely az itáliai város varázslatosan szép terén áll – nem véletlen az elnevezés: Campo dei Miracoli, azaz Csodák tere –, a dóm, a keresztelőkápolna és a temető szomszédságában. A dómhoz tartozó harangtorony, a Campanile építéséhez ugyan 1173-ban fogtak, ám a befejezéshez éppen a ferdülés miatt több száz évet kellett várni. Ma a pisai ferde torony Olaszország legnevesebb látnivalói közé tartozik.

A harangok

A legfelső szinten hét harang található, amelyeket úgy hangoltak be, hogy azok mindegyike a zenei skála egy-egy hangjának feleljen meg. Ritkán kongatták meg azonban őket, mivel rendszeres és hosszan tartó használat esetén a hangok keltette rezgések akár az épület összeomlásához is vezethetnének.

Az építkezés 300 esztendeje 

1372: újabb egy évszázad elteltével fejezték be az építkezést, és ekkor állították fel a harangokat is

1272: csak egy évszázad múltán folytatták a munkálatokat, mégpedig úgy a 4. emelettől „visszafelé” döntve építették a tornyot

1178: a harmadik emelet felhúzásakor az épület déli oldala megsüllyedt, és emiatt a munkálatokat leállították

1173. augusztus 9.: a harangtorony építésének kezdete

A mentési kísérletek

1839: a talaj kiszivattyúzása nem járt sikerrel, mert a torony tovább dőlt
1934: a torony köré 4–5 méter mély árkot ástak, és onnan betont injekcióztak az építmény alá, ám ezt követően sem állt meg a dőlés
1959: a korábbi módszert megismételve ezúttal csaknem 400 fúrólyukból 93 betont öntöttek be a talapzat stabilizálására – sikertelenül
1995: a torony alsó szintjére 18 acélgyűrűt erősítettek, amelyeket (mint a lánchídaknál) vastag acélsodronyokkal mélyen a talajba rögzítettek
1995: a torony északi oldala alól 30 tonna földet hordtak el; a dőlés megállt