Ottó elrabolta Törőcsik Marit

Rostás Ottó, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa gyakorta feltűnik a kereskedelmi tévécsatornák híradóiban és magazinműsoraiban. A zászlósnak jól forog a nyelve. Nem is tagadja, nagy dumás, szívesen szerepel, ha a munkájáról kérdezik.

– A bűnmegelőzés kicsit olyan, mint a színház, hisz az ember naponta kiáll a diákok, a pedagógusok és a szülők elé, s szerepel. El kell fogadtatnia magát, és főleg azt, amit mond – magyarázza Ottó. És hogy honnan ez a ragyogó fellépés?

– Gyerekszínészként több magyar filmben szerepeltem – folytatta. – Sajnos az életem úgy hozta, hogy ikertestvéremmel állami gondozásba kerültünk, intézetben nevelkedtünk. Ha családban növök fel, erős háttérrel, akkor manapság talán színészként keresném a kenyerem. Ám megmondom őszintén, valójában mindig is rendőr akartam lenni.

Ottó a fővárosi Vasvári Pál Gyermekotthonban nevelkedett. Egy nap filmesek kopogtak be, szereplőket kerestek a Gaudiopolis című mozihoz.

– Hamar felfigyeltek rám, jó dumás voltam már akkor is. Összesen hatunkat választottak ki a forgatásra. Persze be kellett mutatnunk egy önálló produkciót is, én Chaplint utánoztam. Rajtam is maradt a becenév. Huszti Péter volt a film főszereplője. Emlékszem, odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy tegezhetem- e a művész urat, elvégre kollégák vagyunk. Mosolygott, majd azt mondta: ezt azért nem kellene. Ezzel együtt nagyon rendes és segítőkész volt velünk, gyerekekkel. Rudolf Péter is csípte a fejünket. Vele az egyik forgatási szünetben Fehérvárcsurgón elmentünk a nádasba békára vadászni, fogtunk is jó párat. Péter imádta a békacombot, de később elmesélte, hogy a lefagyasztott finomságokat végül a szálláshelyén felejtette a hűtőben.

– Emlékszem, az egyik jelenetben cigiznünk is kellett. Amikor bemutatták a tévében a filmet, hecceltük a tanárokat, hogy most tessék figyelni. A nevelőotthonban ugyanis szigorúan tilos volt rágyújtani egy gyereknek, és jól meg is büntettek érte. A film viszont szabadságot adott.

Ottó a Gaudiopolis után a Turné című filmben is szerepelt, több társával együtt ők lopták el azt a kocsit, amelyben Törőcsik Mari ült.

– Egyszer csak feltűnt, hogy eggyel többen vagyunk. Megálltunk, majd a hajánál fogva kirángattuk a kocsiból a színésznőt. Hát mit mondjak… Törőcsik Mari már akkor színészóriás volt, nem is mertünk hozzáérni. Ő viszont biztatta az egyik suhanctársamat: fogd csak bátran, fiacskám, a hajam, legyen életszerű a jelenet! – emlékezett a zászlós.