Elveszik a gyilkosoktól a reményt is

Óriási ­indu­latokat kavar a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek sorsa. A Jobbik a halálbüntetés visszaállítását követeli.

A kormány azt tervezi, hogy a mostani legfeljebb harminc év helyett negyvenre emelik az életfogytiglani büntetés maximumát, és húsz helyett huszonöt év után lehet majd az elítéltet feltételes szabadlábra helyezni. Sokan viszont – köztük politikusok is – azt állítják: a tényleges életfogytiglant el kell törölni, mert a reménytelenség sérti az emberi méltóságot.

– Megdöbbentő, de maguknak a tényleges életfogytiglanra ítélteknek a többsége is inkább a halálbüntetést választotta volna – mondta lapunknak Havas Henrik, aki hat ilyen rabbal folytatott hosszú beszélgetést könyvéhez. A műsorvezető szerint a közhiedelemmel ellentétben ezek a fogva tartottak nem válnak agresszívvá. – Bár a hangulatuk nagyon rossz, megpróbálják elfogadni, hogy holnap is felkel a nap.

Havas azt reméli, hogy az ­Alkotmánybíróság eltörli ezt a büntetési formát, ami Európában egyedül nálunk van. – A halálbüntetés nem egyeztethető össze a magyar alaptörvénnyel és az uniós tagságunkkal – mondta a Borsnak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője. – A tényleges életfogytiglani büntetést is ellenezzük, mert sérti az emberi méltóságot.

Hasonló véleményen van a Magyar Helsinki Bizottság is. – Visszatartó ereje az elkerülhetetlen és gyors felelősségre vonásnak van, nem pedig a súlyosabb büntetésnek, ráadásul a tényleges életfogytiglan több alkotmányos alapjogot is sért – állítja dr. Moldova Zsófia.

Más véleményen van a kriminálpszichológus, aki több életfogytiglanra ítélt emberrel találkozott. – Ahogyan vannak gyógyíthatatlan betegek, úgy a bűnözök között is akadnak olyanok, akik képtelenek visszailleszkedni a társadalomba – érvel dr. Bilkei Pál.

– Az ítélet után ezek az emberek még lázadnak, agresszívak, ám három-négy év után ezt a kétségbeesés, a mély depresszió váltja fel. Végül az elfogadás, a beilleszkedés időszaka következik. Több évtized alatt azonban megszűnnek a kapcsolatok, akik ennyi idő után szabadulnak, alkoholisták vagy öngyilkosok lesznek, kezelés nélkül nem boldogulnak – teszi hozzá Bilkei Pál.

Mit mondanak a politikusok?

Papcsák Ferenc (Fidesz): Személyes véleményem szerint valóban alapjog a reményhez való jog. Ellenzem a halálbüntetést, és a tényleges életfogytiglannal sem értek egyet, de nagy a társadalmi nyomás a bűnözés elterjedése miatt, amit a döntéshozóknak figyelembe kell venniük. 

Rubovszky György (KDNP): Mégis jobb az életfogytiglan, mint a halálbüntetés! Mert erre is van társadalmi igény. Csak különösen indokolt és kivételes esetekben alkalmazza a bíróság a legsúlyosabb büntetést. 

Steiner Pál (MSZP): Minden olyan jogi megoldást ellenzek, ami a bírók mérlegelési jogát korlátozza, így a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést is.