Három év börtönnel sújtja a jövő nyáron életbe lépő új Büntető Törvénykönyv azt, aki hamis gyógyszert gyárt, forgalmaz, értékesít, illetve nagy mennyiségben birtokol. Világszerte több mint százezer ember halálát okozták a rossz pirulák.
Orosz rulettet játszik az, aki illegális gyógyszert vesz be – állítják a szakemberek. Elrettentő példaként hivatkoznak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatára, miszerint legalább százezer ember halálát bizonyítottan hamis gyógyszer okozta az elmúlt néhány esztendőben.
Az ismeretlen forrásból érkező, nem egy esetben az eredeti márkára kísértetiesen hasonlító csomagolású, színű és formájú készítmények között van hatóanyag nélküli, de olyan is, amelyik nehézfémmel vagy méreggel szennyezett, s csak jóval a beszedése után eredményez súlyos mellékhatásokat. A feketepiacon találtak már kábítószerrel fertőzött tablettákat is: a droggal érik el az adott készítmény iránti függőség kialakulását.
Hiába az elrettentő példák, Magyarországon a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület felmérése alapján mintegy nyolcvanezren vannak, akik a veszélyek ellenére is a hamis gyógyszer mellett döntenek, s közel félmillióra rúg azok száma, akik nem zárkóznak el egy-egy ilyen készítmény kipróbálásától. – Sokan hiszik, hogy a vevők az eredetiéhez képest jóval kedvezőbb ára miatt választják a gyanús eredetű és összetételű tablettákat, holott egy eredeti 3000 forintos potencianövelő tabletta hamisítványának az ára is eléri az 1800–2100 forintot.
Szégyellik patikában kérni
Az esetek többségében az érintettek inkább a szégyenérzet miatt kerülik ki a hivatalos utat, s rendelnek internetről vagy vásárolnak piacon kétes eredetű és összetételű készítményeket – mondja Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni vezetője. Szerinte nem véletlen, hogy hazánkban potencia- és testtömegnövelők, fogyasztószerek és antidepresszánsok vezetik a hamis gyógyszerek toplistáját, de külföldön gyakorlatilag minden drága és nagy mennyiségben fogyó pirulának létezik másolata, köztük rákellenes készítményeknek, malária elleni szereknek, sőt az inzulinnak is.
Székely Krisztina a Borsnak elárulta, a HENT áll a törvényi szigor előkészítése mögött: – Magyarországon egyelőre nem olyan szörnyű a helyzet, mint külföldön, ahol már patikákban és kórházakban is találtak hamisítványt. Úgy gondolom, most még meg lehet állítani azt a folyamatot, ami néhány éven belül hazánkat is veszélybe sodorja. A három év börtön visszatartó erejű lehet még az illegális gyógyszereket túl nagy mennyiségben tartók számára is. Utóbbi kiszámításában az adott készítmény hivatalosan előírt adagolási mennyisége az irányadó.
Korábban ugyanis volt, aki 4000, ismert potencianövelőre hasonlító tablettával érkezett az országba, felelősségre vonásakor pedig azzal védekezett, hogy saját használatra hozta a pirulákat – érvel a szakember, hangsúlyozva: a hazai Btk.-tervezet megfelel az Európa Tanács Medicrime Egyezménynek, s ehhez hasonló szigort vezet majd be a többi aláíró ország is.
Arra a kérdésre, vajon a hamis gyógyszer vásárlását miért nem érinti a szabályozás, azt a választ kaptuk: nehéz megállapítani, a vásárló tudatosan fizetett-e ismeretlen eredetű készítményért, vagy megtévesztették. – A hamisítványok elsősorban Kínában, Ukrajnában, Lengyelországban vagy Indiában készülnek, jelentős részük a világhálón keresztül megrendelve, postán érkezik Magyarországra. A világháló tele van valódinak tűnő netpatikákkal, s a hamisítványok között egyre jobb kinézésűek is akadnak. Ám hiába a profi magyar honlap és a nagy márkanevek, ha valaki vényköteles gyógyszert talál a kínálatban, biztos lehet benne, hogy hamis – figyelmeztet.
A csomagolás is árulkodik az eredetiségről
A gyógyszerhamisítás ellen a gyártók is küzdenek, többek közt hologrammal, speciális azonosító jelekkel, vagy a vakok számára alkalmazott Braille-írással, ami a hamisítványokról hiányzik vagy satnya minőségű. Gyanúra adhat okot a magyar nyelvű felirat vagy leírás hiánya, a megszokottól eltérő színű doboz, tabletta vagy csomagolás.
– A beteg veszélyeztetésén, az anyagi és erkölcsi káron túl problémát jelent az is, hogy az adott terméket lejáratják. A hamisítványok egészen szélsőséges mellékhatásokat is okozhatnak, az erről szóló bejelentések alapján pedig az érintett hatóság akár ki is vonhatja a forgalomból az eredeti, valójában ilyen reakciókat nem produkáló terméket – magyarázza dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója.
– Az illegális internetes és piaci források mellett megjelentek a gyógyszerrel házalók is, akiktől szintén nem érdemes vásárolni. Aki spórolni szeretne, annak bizonytalan forrás helyett a patikákban kapható úgynevezett generikumokat ajánlom. Ezek az eredeti termék hatóanyagával megegyező, de egy másik, legális cég által készített, a nagy márkánál kedvezőbb árú gyógyszerek – mondja az igazgató, hangsúlyozva: vizsgálataik során a gyártó és a gyógyszertár közötti zárt biztonsági láncban még egyetlen illegális készítményt sem találtak Magyarországon.
Bár az eredeti gyógyszerekhez képest alig pár százalékos a magyarországi hamis gyógyszer-kereskedelem, a feketepiac fellendülőben van. Legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) utóbbi időben végrehajtott sikeres akciói ezt támasztják alá. – Áprilisban egy békéscsabai házaspárnál találtak a nyomozók hamis vágyfokozókat. Az 55 éves férfi és 56 esztendős felesége az interneten forgalmazta a kis kék tablettákat, melyekből az otthonukban több mint 206 ezer darabot találtak a kollégák. A lefoglalt illegális áru értéke elérte a 300 millió forintot.
Szintén a múlt hónapban foglaltak le a NAV munkatársai egy Indiából érkezett szállítmányt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A 643 kilós küldemény több mint egymillió, a közismert potencianövelőre megtévesztésig hasonlító tablettát rejtett – mondja dr. Sárközi Alexandra őrnagy, a NAV szóvivője. A szakember hozzáteszi: egyelőre csak szabálysértés a gyógyszerhamisítás, így most százezer forintos bírsággal és elkobzással sújtható. Ugyanakkor, ha az eredeti gyógyszer nevét tüntetik fel, az már bűncselekmény.
