Párnacihákra hajt a magyar állam

Több mint százmillió forintot fordít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra a reklámkampányra, amellyel a lakosság körében próbálják ösztönözni az állampapír-vásárlási kedvet, ezzel is javítva a költségvetés helyzetét. Így nem véletlen, hogy a film alapkoncepciója: az állampapír- vásárlás egyben az összetartozás kifejezése is. Nagy kérdés azonban, hogy lesz-e a kampánynak eredménye.

Bár az ÁKK szerint idén eddig nyolcvanmilliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint ez elenyésző összeg. És valóban: a lakosságnak kínált féléves, 7,5 százalékos kamatozású kincstárjegyek mindössze ötödét jegyezték le eddig.

– Az akció a párnacihában, otthon tartott összegeket még nem mozgatta meg, márpedig az nem lenne kis tétel – magyarázta a Borsnak a szakember. – Az otthon készpénzt kuporgatók egy része sem a bankokban, sem az államban nem bízik, nem is tesz különbséget közöttük. De akadnak, akiknek nem adózott jövedelemből származnak a megtakarításaik. Ők nem akarnak megjelenni a pénzükkel, hiszen vagyonosodási vizsgálatot kockáztatnának. Számot kellene adniuk arról ugyanis, hogy az állampapírra fordított összeget honnan szerezték és adóztak-e utána. S talán a legfontosabb: a magyarok pénzügyi kultúrája alacsony, a többség azt sem tudja, mi a különbség a bankbetét és az állampapír között.

Pedig az állampapír valóban többet hoz, mint a bankbetét, és biztonságosabb is – állítja Vadász Iván, egy másik adószakértő. Ezt azonban Zara vitatja, mondván: a bankbetéteket is az állam szavatolja és a kamatkülönbség sem mindenhol jelenik meg.