Bármerre nézünk, lógnak a jégcsapok. Úgy tűnik, a rügyező természetben tett kirándulásokra és a hóvirágszedésre még jócskán várnunk kell. Ezért aztán ilyenkor még jobban esik egy kis meleg vízben ázás, majd utána pár perc ücsörgés a szaunában. Hogy hová menjünk a fővároson kívül, ha a gyógyító termálvizek nyújtotta élvezetek mellett különleges, múltat idéző környezetre vágyunk? Máris mutatjuk. Mert van néhány, még ma is látogatható műemlékfürdő, amely a magyar fürdőkultúra egy-egy virágkorát idézi fel.
Budapesten kívül az országban csupán egyetlen fürdőben áztathatjuk magunkat török módra: Egerben, de itt mindjárt aranykupola alatt. Az Arnaut pasa által az 1600-as évek elején építtetett fürdőt többször is felújították, és napjainkban további medencékkel és élményfürdő-elemekkel egészítették ki, miközben igyekeztek megőrizni a keleties hangulatot. Az eredeti aranyozott kupola még a középkorban beomlott, a jelenlegit 1979-ben építették rá, mennyezetét pedig kétszázezer velencei aranyfüstlappal borították.
Állítólag maga Rákóczi Ferenc is kipróbálta a gyulladáscsökkentő és endorfin-termelést serkentő hatásáról ismert, radontartalmú gyógyvizet, mely három helyen tör fel az épületben: a Török-medence, a Tükör-medence és a folyamatosan buborékozó Pezsgő-fürdő alatt. A fentieken túl három további medencében fürdőzhetünk, és a tizenkétféle masszázs közül a tradicionális török kényeztetést is választhatjuk. Nyáron pedig még a szomszédos termálfürdőbe is átjárhatunk. A fürdő minden nap 9-21 óra között tart nyitva; belépőt a felnőttek 2200, a gyerekek számára 1500 forintért válthatnak. További tudnivalók itt.
Néhány éve a CNN is a nézők figyelmébe ajánlotta a 19. század végén neoreneszánsz stílusban épült gyógyfürdőt, melynek szépsége a Széchenyi-fürdőével vetekszik. Szeged város vezetése az 1879-es árvizet követően döntött egy újabb közfürdő építéséről, mert a Tisza mindössze egyet kímélt meg a meglévőkből. Az épülettel kapcsolatos grandiózus tervek egy részét már az építés során fel kellett adni, a spórolás pedig azt eredményezte, hogy a megnyitását követő három évben többször is át kellett alakítani. Minden jó, ha a vége jó: a 2004-ben felújított komplexum a Magyar Fürdőszövetségtől a legmagasabb, négycsillagos értékelést kapta. Gyógyvize iható is, ezért a szegediek előszeretettel fogyasztják: különösen ajánlott emésztési panaszok és pajzsmirigy-rendellenességek kezelésére.
A fürdő két szárnyában jól elkülönül a gyógyászati- és a wellness-részleg, a közöttük található, büfével is ellátott udvaron pedig jó időben napozni is lehet. Az elsősorban családoknak ajánlott termálfürdő részen a gyógymedencén kívül élménymedencében, gyerekmedencében, úszómedencében csobbanhatunk, és szauna is a látogatók rendelkezésre áll.
A wellnessfürdő több medencéje mellett szaunák, aroma- és gőzkabin, illetve élményzuhany várja a felfrissülni vágyókat. Kombinált jeggyel egyszerre látogathatjuk mindkét szárnyat, és a nyitvatartás sem foghat ki rajtunk: a gyógyászat 6-tól 20 óráig, a wellness 12-től 20 óráig várja a látogatókat, ráadásul hétköznapokon 21 órától éjfélig éjszakai fürdőzést tartanak. Normál felnőttjegy 1650 Ft, családi felnőttjegy 1250, gyerekjegy pedig 1000 Ft-tól kapható; részletesebb infókat itt találnak.
Már a rómaiak is ezt csinálták
Tudta, hogy Pannónia egykori fővárosa, Aquincum neve magában hordozza a „víz" szót? Ma már tudjuk, hogy a termálforrások száma hazánkban azért olyan magas, mert a földkéreg itt mintegy 10 kilométerrel keskenyebb a megszokottnál, és a forrásoknak nem csupán az oldott ásványi anyag tartalma magas, de a hőmérsékletük is. A rómaiak idején épült fürdőknek ma már csak a romjai látogathatók, de a Zsigmond- és Mátyás-király korabeli élénk fürdőéletet is csak a leírásokból ismerjük.
A törökök távozása után a magyar fürdőélet Mária Terézia idején élénkült fel újra. A 18-19. században vidéken egyre több gyógyközpont létesült, ekkor kezdett kiépülni többek között Balf, Hévíz, Balatonfüred és Harkány is. A polgárosodás korában aki tehette, minden évben hosszasan időzött egy elismert pihenőhelyen. A fürdőorvosok 20-40 napos kúrákat írtak elő, de nem volt ritka a 60 napra elhúzódó beutaló sem.
A szegedi Anna kortársa a gyönyörű, szecessziós műemléképületben helyet kapott Árpád fürdő, mely valaha Blaha Lujza kedvenc fürdőhelye is volt. A 2010-ben felújított létesítmény tavaly szilveszterkor már a 111. születésnapját ünnepelte. A fürdő eredeti faragott kabinsorát, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat is helyreállították. A patinás fürdőrészeket korunk wellnessvívmányai egészítik ki. A törökfürdő és mozaikcsempés tepidárium mellett egy új épületben szauna, gőzkabin és élményzuhany is helyet kapott, de változatos szaunaszeánszai is népszerűek.
A családias hangulatú Árpád fürdő sószobával, sőt, jégkúttal is büszkélkedhet. Ha intenzív megtisztulásra vágyik, a virgácsos szaunakezelést ne hagyja ki! Attól függően, mennyire bírja a „kényeztetést", időtartama 75-90 perc, ára 7500 Ft. A fürdő minden nap 10-22 óra között várja a vendégeit, és igyekeznek mindig más-más akcióval készülni: csütörtökön például a hölgyeknek, pénteken a párban érkezőknek olcsóbb a napijegy. Weboldaluk rendszeresen frissül az aktuális szaunaprogramokkal. További infó itt.
A székesfehérvárinál kevésbé ismert, azonos nevű fürdő szintén százéves múltra tekint vissza: a Széchenyi- és a Gellért-fürdő után harmadik strandfürdőként épült az országban. A törökfürdő jellegű épület mellett 1957-ben hévízet is találtak, melyet a közelmúltban nyilvánítottak gyógyvízzé; mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekre ajánlják.
A termálmedencéken kívül változatos élményeket kínáló gyerekmedencék, sportmedence, szauna és gőzfürdő is várja a látogatókat. A kültéri élménymedence napozószigettel, óriáscsúszdával és örvénnyel is büszkélkedhet. A kicsik részére játszópark létesült, és a kertben is számos sportot űzhetünk. Egész évben 6-20 óra között várják a fürdőzőket, nyári hétvégéken hosszabbított nyitva tartással. Felnőtt napijegy 1700 Ft, 2+2 családi jegy 4100 Ft. Részletesebben itt olvashatnak róla.
A Tisza partján álló neobarokk épületben az építkezés során bukkantak jódos termálvízre, melyet elsősorban mozgásszervi betegségekre ajánlanak, de ivókúraként gyomorproblémákat is kezelnek vele. A fürdő 1928-ban épült; a szecessziós épületeiről addigra már országos ismertségű Hegedűs Ármin tervezte. Az épületben törökös jellegű fürdőzésre nyílik lehetőség: a központi medence kör alakú; tizenkét, népies barokk díszítésű oszlop tartja a tizenkét ablak feletti kupolát.
Épületében összesen két gyógymedence, egy merülőmedence és egy pezsgőfürdő közül választhatunk. A szolgáltatások között víz alatti gyógytorna, iszappakolás és szauna is megtalálható. A háromcsillagos szálloda fürdőjét napijeggyel (felnőtt 1500, gyermek 1200 Ft) is látogathatjuk hétköznap 7-18 óráig, hétvégén 20 óráig. A fürdőzés után pedig érdemes járni egyet a környéken: számos szecessziós épületet csodálhatunk meg séta közben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Kárpát-medencében nyolcszáz kisebb-nagyobb fürdőt tartottak számon. Szomszédainknál járva érdemes felkeresni egy-egy nagyszerű gyógyhelyet, melyek közül sokat felújítottak és modernizáltak az elmúlt években. Az erdélyi Herkulesfürdőről például I. Ferenc József azt állította, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülőhelye", Félixfürdő termálvizében pedig a tavirózsa egy trópusi változatát is megcsodálhatjuk, mely Európában csak itt él meg.
A szlovákiai Pöstyén szecessziós fürdőépületeiben, melyeket királyok és maharadzsák látogattak, mi is fürdőzhetünk, Bártfafürdőn pedig Sissi nyomdokain járhatunk. Szintén a Felvidéken, Csíz városkában a svájci fürdők stílusában épült fürdőépületek maradtak fenn. A Délvidékről talán a szabadkai szecessziós Női fürdőt illik még megemlíteni – ami szintén korhűen felújították, de a tóban egyelőre nem lehet fürdeni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.