"Ki az az elmebeteg, aki nap mint nap felírja egy papírosra a nála lévő bankók sorszámát?!"
Faramuci jogszabályok tengerében élünk. Itt van például ez a talált pénz. Megesik, hogy az emberfia egy-egy borgőzösebb este után hazafelé botorkálva nemcsak a zsebkendőjét rántja ki a zsebéből, hanem mondjuk a húszezresét is. És persze észre sem veszi.
De előfordulhat ez a napi rohanásban egy csepp alkohol nélkül is.
Mi történik, ha valaki rátalál az utcasarkon erre a bankóra? Ugye vagy zsebre vágja, vagy ha némi becsület is szorult belé, leadja a helyi önkormányzatnál, ugyanis ez a szabály. Utóbbi esetében ha a pénz eredeti tulajdonosa nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ő hagyta el – mindezt az elhagyott pénz sorszámával bizonyíthatja –, a megtaláló három hónap múlva visszakapja az összeget, egy év elteltével pedig végérvényesen az övé lesz. Lássuk be, kicsi az esélye, hogy a történet másképp végződjön. Mert ki az az elmebeteg, aki nap mint nap felírja egy papírosra a nála lévő bankók sorszámát, hogy baj esetén igazolhassa az eredetét? Ez nem életszerű. De ez érdekelte a legkevésbé a bugyuta jogszabály megalkotóit…
