Ravazdon élesztették újjá a bencés sörfőzés hagyományait

Az új sörfőzde történetéről, a sőrfőzési hagyományokról és az apátság terveiről Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát beszélt az MTI-nek. Elmondása szerint a sörfőzde beleillik az apátság jövőt építő stratégiájába, mivel nem a fogyasztás öncélú növelése a cél, hanem az érték- és kultúrteremtés.

Ezt pedig jól alátámasztja, hogy a hazai sörtörténet első adatai a bencés apátságokhoz fűződnek. A sörfőzéssel kapcsolatban egy 1086-os összeírásban említik a bakonybéli monostor, egy 13. századi oklevél szerint pedig, a pannonhalmi apátság falvainak volt a feladata sört és malátát szállítani a monostorba, amely azt jelenti, hogy a vidéken akkoriban már főztek sört.

A sörfőzés a török hódoltság idején szűnt meg, majd 1701 után indult újra. A számadáskönyvek szerint 20-30 ezer litert főztek akkoriban évente. Ravazdon a 18. század közepén indult meg a sörfőzés az apátság szervezésében, majd a rend 1786-os feloszlatása után Pannonhalmán és Ravazdon is megszűnt a sörfőzés.

Az újra életre keltett főzdében a tervek szerint idén még négyféle, belga típusú sörökből álló termékcsaládot készítenek el. 2021-től pedig minden évben szezonális söröket készítenek, ha minden jól alakul, akkor a környék gyógynövényeinek felhasználásával. A forgalom az idén várhatóan 50 ezer liter lesz, 2024-ig pedig minden évben évente 500 ezer literrel nő majd.