Így növekszik a hal népszerűsége Magyarországon

Míg a régi, jó és hagyományos hentesüzletek – nem a nagy bevásárlóközpontos (néhol kifejezetten büdös) és vásárcsarnokos változatokra gondolunk, hanem a jó illatú, munkájukat szerető hentesektől hangos kis boltokra – szinte már nem is léteznek, addig egyre több halast találni a fővárosban és a megyeszékhelyeken is.

Sorra nyitnak az olyan üzletek, ahol nem a piszkos akváriumban magukat alig vonszoló pontyokon, illetve a minősíthetetlen pangasiusfiléken van a hangsúly, hanem a minőségi friss tengeri és folyami halakon, illetve tengeri herkentyűkön.

Mi, ha jófajta halat szeretnénk, és egy kis infó is elkelne az elkészítéséhez, hajlandóak vagyunk egészen Újbuda-Központig, a Fehérvári úti Vásárcsarnokba elzarándokolni, vagy fel a Hegyvidék Bevásárlóközpontba a Vörös Homár Halkereskedéshez. Ezeken a helyeken ha kérjük, akkor egy kis fejtágítást is kapunk az enyhébb ízű naphal-filé, a harcsapaprikáshoz tökéletes, szinte vörös húsú afrikai harcsa és a ropogósra grillezhető, aiolival (a marseille-i konyha fokhagymás majonéze) remek párosítást alkotó bébipolipok és különféle rákocskák mellé.

Ennek köszönhetően tíz százalékkal, vagyis 6,5 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon. De a hazai halfogyasztás növekedése több tényezős. Összefügg azzal is, hogy mennyire növekedtek a halvásárlási lehetőségek és a vendéglátóhelyek kínálata mennyiben tolódott el a halas ételek irányába. De a két éve elindított „Kapj rá!" nevű kampány is hozzájárult a sikerhez, hiszen a halfogyasztást népszerűsítő kampány az elmúlt két évben 70 ezer emberrel kóstoltatta meg a legfinomabb halételeket és megmutatta azt is, milyen fejlődésen ment keresztül a halgasztronómia.