Újjászületik a Bükk egyik rejtett kincse – 200 millió forintos természetvédelmi fejlesztés indul

A beruházás európai uniós támogatással, mintegy 200 millió forint értékben valósul meg. Elsősorban Bánhorváti területén kerül sor a fehér akác és más inváziós fajok eltávolítására. A homogén erdőrészleteket szerkezetátalakítással juharos vagy elegyes tölgyes erdőkké alakítják át, így hosszú távon javítva a pannon erdei élőhelyek állapotát. A projekt részeként az illegális hulladékok felszámolására is sor kerül, továbbá kisfilm készül a Lázbérci Tájvédelmi Körzet erdei élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a fejlesztés eredményeiről.

• Fejlesztés az őshonos erdők megújítása és inváziós fajok visszaszorítása érdekében
• Túraútvonalak és Szalamandra tanösvény a víztározó partján
• Ritka növény- és állatfajok, történelmi várromok megtekintése

A  Lázbérci Tájvédelmi Körzet fejlesztése a pannon erdei élőhelyekért

Az erdőfelújítás mellett a természetvédelmi beavatkozások célja a klímaváltozás hatásaira érzékeny élőhelyek állapotromlásának megakadályozása. A projekt során kialakított szerkezetátalakítás és inváziós fajok elleni védekezés hozzájárul a közösségi jelentőségű, védett és fokozottan védett állatok, például a kerecsensólyom, uhu és barna kánya élőhelyének javításához, valamint a ritka növényfajok szaporodási lehetőségeinek biztosításához.

A Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti és kulturális értékei

A Miskolc és Ózd között, az Upponyi-hegységben található az idén 50 éves Lázbérci Tájvédelmi Körzet 3 634 hektáron terül el, ebből 683 hektár szigorúan védett. Legfontosabb természeti eleme a Lázbérci-víztározó, amely vízvédelmi szempontból kiemelt, és alapvető szerepet játszik Ózd, Kazincbarcika és a környező települések ivóvízellátásában.

Az erdők cseres-tölgyes és bükkelegyes társulásokból állnak, sziklás területeken sziklagyepek és bokorerdők találhatók. Ritka növényfajok, például hegyi ternye, pongyola harangvirág és erdélyi nyúlfarkfű élnek a körzetben. Az állatvilág gazdag: a kerecsensólyom, uhu, barna kánya, a gatyás ölyv és az erdei fülesbagoly mellett előfordul vadmacska, nyuszt és borz is. A víztározó biológiai egyensúlyát haltelepítéssel biztosítják, és szigorú vízvédelmi szabályok mellett horgászat is lehetséges.

A Lázbérci Tájvédelmi Körzetben több túraútvonal és tanösvény található, közülük is kiemelkedik a Szalamandra tanösvény, amely Dédestapolcsányból indul, és a Lázbérci-víztározó partján vezet az Uppony-szoroshoz.

A körzet határán történelmi értékek is láthatók, például a Dédesi várrom és az Uppony környéki őrhelyek maradványai, mint a Földvár, Dedevár és Kisvár. A természetvédelmi beavatkozások mellett ezek a látnivalók változatos élményt nyújtanak a kirándulóknak, madármegfigyelőknek és a természetkedvelőknek egyaránt.

Nézd meg az alábbi videóban milyen szép a Lázbérci Tájvédelmi Körzet környéke:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: