Megtalálták a bibliai Édenkertet – Egy texasi kutató szerint itt élhetett Ádám és Éva a bűnbeesés előtt

Egy texasi vegyészmérnök szerint végre sikerült feltárni az Édenkert titkát – és nem a Közel-Keleten, hanem Afrikában kell keresnünk az emberiség ősi otthonát. Mahmood Jawaid friss tanulmánya szerint az a hely, ahol Ádám és Éva élt, a mai Etiópia szívében, Bahir Dar térségében lehetett.

Az Édenkert és a tudós, aki újraírná a teremtés történetét

Mahmood Jawaid évtizedek óta foglalkozik a Biblia és a Korán szövegeinek összevetésével. Legújabb, 2025-ös – egyelőre nem szakértői bírálat alatt álló – tanulmányában azt állítja, hogy a szent iratok leírásai alapján az Édenkert földrajzi helye Afrikában keresendő.

Az általa meghatározott terület, Bahir Dar, Északnyugat-Etiópia buja, termékeny vidéke, mintegy 1800 méteres tengerszint feletti magasságban. A régiót sűrű növényzet, gazdag állatvilág és a Kék-Nílus forrása jellemzi – mindez meglepően egybevág a Biblia paradicsomi leírásával.

„Minden jel Bahir Darra mutat: a Tana-tó környékére, ahol a Kék-Nílus ered, és ahol a természet olyan bőséges, hogy szinte kézzel fogható a teremtés első pillanatainak emléke” – fogalmazta meg érvelését Jawaid.

A „lángpallos” és a vulkánok kapcsolata

A mérnök még a Biblia egyik legrejtélyesebb motívumára, a „lángoló kardra” is talált magyarázatot. A Teremtés könyve szerint Isten ezt helyezte az Éden bejáratához, hogy senki ne térhessen vissza a tiltott fához. Jawaid elmélete szerint ez a lángoló kard valójában a Tana-tavat körülölelő vulkáni vonulat lehetett.

„A térség történelmileg aktív vulkánjai alkothatták azt a fénylő, tüzes határt, amelyről a Biblia beszél” – írta a kutató, aki szerint a természet geológiája tökéletesen illeszkedik a szimbolikus képhez.

Az etióp fennsík enyhe klímája, termékeny talaja és bőséges vízkészlete szintén megerősíti a feltételezést. „A Korán szerint Ádám és Éva [Hawwa] védve voltak a hőségtől és az éhségtől – Bahir Dar éppen ilyen hely lehetett: illatos szelek, madárdal és gyümölcsök minden mennyiségben” – olvasható a tanulmányban.

Mások is megtalálták már – csak máshol

Nem Jawaid az első, aki az Édenkert földrajzi helyét kutatja. Idén tavasszal egy másik tudós, az orosz származású számítógép-kutató, dr. Konsztantyin Boriszov egyenesen Egyiptomba helyezte a paradicsomot. Ő azt állítja, hogy a Gízai piramisok éppen azon a helyen épültek, ahol egykor az „örök élet fája” állt.

A különböző elméletek jól mutatják, hogy az Édenkert nemcsak vallási, hanem kulturális és tudományos rejtély is. Lehet, hogy soha nem létezett – de az emberiség mégis újra és újra megpróbálja megtalálni, mert valahol mindannyian a saját elveszett paradicsomunkat keressük.

Paradicsom a Földön – vagy a képzeletben?

Etiópia zöld fennsíkjai, a vulkánok és a Kék-Nílus forrásvidéke valóban illik a bibliai leírásra – de bizonyíték még nincs. Akár Bahir Dar, akár Egyiptom vagy a Közel-Kelet rejti az Édenkert emlékét, a mítosz tovább él: a természet bőségének, a kezdetek tisztaságának és az emberiség örök vágyának szimbólumaként.

Mert az Éden talán nem is egy hely, hanem állapot volt – és ahogy a kutatók újra meg újra megpróbálják feltárni, úgy mi is csak egy dolgot keresünk benne: a békét, amit egyszer már elveszítettünk.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: