2026-ban változnak a nyugdíjak kifizetési szabályai, mutatjuk a részleteket.

Az idei évben januártól 3,6%-kal emelkednek a nyugdíjszerű ellátások. A hivatalos tájékoztatás szerint a banki jóváírásra január 12-én, hétfőn, valamint február 12-én, csütörtökön várható.
A februári nyugdíjjal együtt érkezik a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összege, valamint a tizennegyedik havi nyugdíj első része is. A tizennegyedik havi nyugdíj összege idén a februári ellátás 25%-át teszi ki, vagyis nagyjából egyheti összegnek felel meg.
A szabályozás szerint a tizennegyedik havi nyugdíj lépcsőzetesen kerül kifizetésre, vagyis nem egyszerre utalják ki a teljes összeget, hanem a kormányzati tájékoztatás alapján 2030-ig éri el ezt a szintet.
Tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, és a tárgyév február hónapjában is nyugellátásban részesül. Fontos, hogy a pluszösszegeket a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, külön határozat nélkül utalja a bankszámlára, illetve fizeti ki postai úton a jogosultak részére.
Akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, és mellette dolgoznak, továbbra is figyelniük kell az éves kereseti korlátra. A korlát minden olyan keresetre vonatkozik, amiből társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.
Az éves kereseti korlát összege a 2026-os évben a minimálbér tizennyolcszorosa. Ha számszerűsíteni akarjuk, akkor mivel a minimálbér idén január 1-jétől bruttó 322 800 forint, így a keretösszeg bruttó 5 810 400 forint (322 800 × 18 hónap).
Mielőtt az éves keretösszeget túllépjük, a folyósítást érintő változást haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban be kell jelentenünk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. Valamint, ha a túllépés decemberben történik, a szabály szerint a december havi ellátást vissza kell fizetni.

Vannak olyan helyzetek, amikre más szabályok vonatkoznak a nyugellátással kapcsán. Abban az esetben, ha az érintett a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, és időközben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ellátása a törvény erejénél fogva öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra. Amennyiben legalább 365 nap plusz szolgálati időt szerzett, kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását, és a két ellátás közül a kedvezőbb kerül az érintett részére kifizetésre.
Rokkantsági nyugdíjnál és rehabilitációs ellátásnál az öregségi nyugdíj legkorábban korhatár betöltésétől, vagyis a 65. életévtől állapítható meg. Az igényt akkor is benyújthatjuk, ha a jelenleg folyósított egészségkárosodáson alapuló ellátások megállapítását követően nem történt munkavégzés, és ebből eredendően nyugdíjjárulék-fizetés.
Azoknak az orvosoknak, illetve egészségügyi dolgozóknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak és a foglalkoztató egészségügyi intézmény folyósította a nyugdíjat „jövedelemkiegészítés jogcímén”, idén januártól megszűnik ez a korlátozás, mivel a nyugdíj folyósítást a Magyar Államkincstár veszi át.
Nyugdíj mellett végzett munkát a munkabért fő szabály szerint csak a 15%-os személyi jövedelemadó terheli, járulékot nem kell levonni belőle. Három vagy több gyermeket nevelő nyugdíjas anyák esetén október 1-jétől a törvényben meghatározott munkával szerzett jövedelmeknél szja-mentesség is járhat.
A nyugellátás a jogosult halála napját magában foglaló hónap utolsó napjáig jár, és a fel nem vett összeg kifizethető az arra jogosult örökösök részére. A februárban érkező tizenharmadik és tizennegyedik havi ellátások kizárólag abban az esetben kerülnek kifizetésre hagyaték jogcímén, ha az elhunyt február hónapban nyugdíjban részesült.
Az özvegyi nyugdíjnál 2026. július 1-jétől változik majd a külön élő házastárs megítélése: a szabályozás a különélőt az együtt élővel egyenlőbb elbírálás felé mozdítja. Ez akkor is fontos lehet, ha a felek hosszabb ideje nem egy lakcímen élnek.
Élettársként özvegyi nyugdíjra akkor lehet az igénylő jogosult, ha a jogszabályban rögzített együttélési feltételek teljesülnek. Az együttélést minden esetben hitelt érdemlően kell bizonyítani.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege a jogszerzőt az elhalálozás időpontjában megillető ellátás 60%-a, ami kizárólag egy évig kerül folyósításra. Az ideiglenes időszak lejárta után – ha a jogosultsági feltételek fennállnak – az özvegyi nyugdíj mértéke az elhunytat megillető ellátás 30%-a, de csak abban az esetben, ha az igénylő saját jogú öregségi nyugdíjjal rendelkezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.