Így változnak a nyugdíj igénylés feltételei 2026-ban a szakértő szerint

Változott a nyugdíjkorhatár? Milyen szabályok vonatkoznak a nőkre, lehet visszamenőleg folyósítani? Kik számíthatnak teljes ellátásra vagy veszélyességi pótlékra? Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő átfogó válaszokat adott a nyugdíjakat érintő kérdésekre.  

• Szakértő szedte össze a nyugdíj igénylés feltételeit 2026-ban.
• A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év, mutatjuk a feltételeit és a jogosultak körét.
• Nem kötelező nyugdíjba vonulni 65 év felett, mutatjuk kik jogosultak nyugdíjkedvezményre.
• Speciális előírások a nyugdíjakra vonatkozóan, vannak olyan munkakörök, ahol megkönnyítik a nyugdíj melletti munkavállalást. 
• Így változott a NYES összege.

2026-ban változnak a nyugdíj igénylés feltételei

A nyugdíjkorhatár örök kérdése

Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ban 65 év, ez nem változott. Ez azt jelenti, hogy az 1961-ben vagy azt megelőzően született nők és férfiak idén vonulhatnak öregségi nyugdíjba. Ehhez azonban szükség van 20 év szolgálati időre a teljes öregségi nyugdíjhoz, illetve 15 évre a résznyugdíjhoz.

Ebben az évben is változatlan feltételek mellett igényelhető a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, amelynek két jogosító feltétele a 40 év szolgálati idő megléte, ezen belül pedig 32 év keresőtevékenység határozatban történő elismerése.

Kik nemjogosultak nyugdíjra?

Azok, akik betöltik idén a 65 évet, és nyugdíjra nem jogosultak, mert nem rendelkeznek minimum 15 év szolgálati idővel, méltányossági alapon igényelhetnek ellátást abban az esetben, ha minimum 7,5 év szolgálati időt tudnak igazolni. Amennyiben ez a feltétel sem teljesül, kérhetik az Időskori járadék megállapítását a lakhely szerint illetékes kormányhivatalnál.

Kik részesülnek nyugdíjelőlegben?

Idén azok a nyugdíjra jogosultak, akik a nyugdíjszorzók megjelenése, vagyis 2026. 03. 31. előtt igénylik meg az ellátást, nyugdíjelőlegben részesülnek. Ennek köszönhetően a megélhetésük minden esetben biztosított. Az ügyintézési gyakorlat szerint a nyugdíjelőleg általában a véglegesen megállapított nyugdíj összegének a 75-80%-át teszi ki. A szorzók megjelenése után a teljes nyugdíj visszamenőlegesen egy összegben kerül kifizetésre az igénylő részére.

Visszamenőleg is folyósítható a nyugdíj?

Abban az esetben, ha valaki a nyugdíjra előző, vagy azt megelőző évben is jogosult volt, de nem igényelte akkor visszamenőleg legfeljebb hat hónapra kérheti a nyugdíj megállapítását. Ilyenkor a munkaviszonyt nem kell megszüntetni, mivel a nyugdíj-megállapítás napjától a munkáltató a feleslegesen levont járulékot utólag kifizeti a munkavállaló részére a nyugdíjmegállapító határozat leadását követően.

Természetesen a 65. életév betöltését követően továbbra sem kötelező nyugdíjba vonulni. Mivel ez szabad döntésen alapul, a nyugdíjigénylésnél nemcsak a korhatár betöltésére kell kiemelten figyelni, hanem arra is, hogy a ledolgozott évek ne legyenek „törtek”, hanem teljes évre jöjjenek ki. Így ennek alapján magasabb összegű nyugellátásban részesülhet az igénylő.

Nyugdíjkedvezmények

A nyugdíjkorhatár elérését követően az igénylő a születés napjához képest minden 30 nap túlmunkával az átlagkeresete szerint 0,5%-os nyugdíjnövelést ér el, ami évente 6%-ot jelent. Azoknak, akik a megállapítást követően is tovább dolgoznak, nem kell 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot megfizetniük, a 15%-os SZJA megfizetési kötelezettség azonban továbbra is fennáll a nyugdíjba vonuló munkavállalók részére, kivétel képeznek a három vagy többgyermekes nyugdíjas anyák.

Speciális előírások, amikről érdemes tudni a nyugdíjjal kapcsolatban

Vannak olyan speciális munkakörök és olyan, szem elől nem téveszthető szabályok, amelyekkel mindenképpen érdemes tisztában lennünk. Az egészségügyi dolgozók számára például jó hír, hogy januártól könnyebbé válik számukra a nyugdíjba vonulás melletti munkavégzés. Ennek értelmében nem kell megszüntetni vagy felfüggeszteni a jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyukat a nyugdíj-megállapítás napjától.

Egészségügyi dolgozóknak automatikusan jár

Azoknak az orvosoknak, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozóknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak és a foglalkoztató egészségügyi intézmény folyósítja a nyugdíjat „jövedelemkiegészítés” jogcímén, idén januártól hivatalból a Magyar Államkincstár veszi át automatikusan, kérelem nélkül a nyugdíjfolyósítást.

Az érintettek a teljes összegű havi ellátáson kívül jogosulttá válnak a 13. teljes havi és a tizennegyedik havi nyugdíjrészre, illetve az évközi, visszamenőleges hatályú nyugdíjkorrekcióra. Amennyiben a gazdasági növekedés eléri a tervezett 3,5%-ot, úgy nyugdíjprémium kifizetésére kerülhet sor.

A veszélyességi pótlék kérdése

Továbbra is igényelhető változatlan feltételek mellett, a 2014. 12. 31-ig szerzett, veszélyes munkakörben végzett munka esetén a korkedvezményes nyugdíj, amely korhatár előtti ellátásként kerül megállapításra. Idén is figyelni kell azonban a jövedelemkorlátra, ami a minimálbér tizennyolcszorosa, ami az idei évben bruttó 5 810 400 forint.

Verseny-, illetve közszférában foglalkoztatott rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők idén jövedelem- és időkorlát nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.

Ki minősül nyugdíjasnak?

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon kizárólag az minősül nyugdíjasnak, illetve az jogosult térítésmentes egészségügyi ellátásra, aki nyugdíj-megállapító határozattal, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámmal rendelkezik. A munkaviszony megszűnését követően 45 napig vehető igénybe a térítésmentes orvosi ellátás, még akkor is, ha időközben a nyugdíjkérelem benyújtásra került, és a nyugdíj megállapítása folyamatban van. A megadott határidő lejárta után egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését kell teljesíteni a nyugdíjmegállapításig, amelynek összege idén januártól havi 12.300 forint.

Így változott a NYES összege

A NYES-t ( Nyugdíj Előtti Segélyt) 60 éves kortól lehet legkorábban igényelni, 15 év elismert szolgálati idő alapján, akkor, ha az igénylő 3 éven belül legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült. Idén változott az összege, mely a minimálbér 322.800 Ft–nak a 40%-a, vagy is bruttó 129.120 forint.

A nyugdíjba vonulás időpontja megalapozott döntést igényel, amely az évek múlásával nem változtatható, de előre tervezhető, mivel a várható nyugdíj összege előzetesen kiszámolható. Kevesen tudják, hogy a nyugdíj összegét nem az utolsó öt év nyugdíjjárulék-köteles jövedelméből, hanem 1988-tól, az életpálya-keresetből állapítják meg.

Az alábbi videóból még több információt tudhatsz meg:

Ezeket a nyugdíjazással foglalkozó cikkek is érdekelhetnek: