Vérfürdőbe fulladt a szerelem ünnepe: a hírhedt Valentin-napi mészárlás igaz története

1929. február 14-én egy chicagói raktárépület közelében járunk, ahol semmilyen jelét nem látni a közelgő, rideg kegyetlenséggel elkövetett eseményeknek. Senki sem számított rá, hogy a szerelem ünnepe egy brutális vérengzés dátumaként vonul be a történelembe. A Valentin-napi mészárlás a maffiaháborúk egyik leghírhedtebb leszámolásává vált, amely örökre megváltoztatta Al Capone és riválisai életét.

• 1929. Valentin-napja egy brutális maffialeszámolásba torkollott.
• Al Capone emberei Bugs Moran bandájára mértek végső csapást egy csel segítségével.
• A támadás több emberáldozatot is követelt.

A Valentin-napi mészárlás igaz története

A szesztilalom idején Chicago gyakorlatilag a bűnözők paradicsomává vált. A város déli oldalát Al Capone olasz bandája, az északi területeket pedig Bugs Moran ír-lengyel csoportja uralta, miközben mindkét fél a tiltott szeszcsempészetből próbált meggazdagodni. A két fél évek óta harcolt a piacért és az egyre növekvő befolyásért, a rivalizálás idővel emberéleteket is követelt.

1929. február 14.: a mészárlás napja

A két banda évek óta könyörtelen háborút vívott egymással. Moranék gépfegyverrel támadták meg Capone főhadiszállását, Capone emberei pedig sorra hullottak. Az év elejére mindkét oldal számára világossá vált: ideje lezárni ezt a kegyetlen háborút. Capone és bandája azonban gyorsabbnak bizonyult. A végső leszámolás időpontjául Valentin-napot választották.

Capone és emberei azt az információt juttatták Moran embereinek fülébe, hogy olcsó, Kanadából érkező szeszszállítmány érkezik a Clark Street-i raktárukba. Ez volt a csali.

Reggel 10 óra körül 7 férfi tartózkodott az ír gengszterek raktárában. Többségük Moran embere volt, de voltak köztük civilek is: egy könyvelő, alkalmi segítők, sőt egy autószerelő is, aki a bandának dolgozott, mert 7 gyermeket is el kellett tartania.

Ekkor 4 alak lépett az épületbe. Ketten közülük rendőri egyenruhában, ketten pedig civil viseletben. Zseniális – és végzetes – húzás volt Al Capone bandájától, hiszen a raktárban tartózkodó ellenfelek azt hitték, razzia zajlik. Nem ellenkeztek: a falhoz álltak.

Ezután a két civil ruhás géppisztolyt rántott, és tüzelni kezdett a bandatagokra. Körülbelül 70 lövés dördült el, majd a támadók úgy hagyták el az épületet, mintha a rendőrök kísérnék ki az elfogott bűnözőket. A környéken senki sem gyanakodott, senki sem értesítette a hatóságokat.

A Valentin-napi mészárlás áldozatai

6 ember azonnal meghalt. A 7., Frank Gusenberg, bár sebesülten, de még órákig életben maradt. Amikor a rendőrök megkérdezték, ki lőtt rá, csak annyit mondott:

3 órával később ő is életét vesztette.

A valódi célpont, a bandavezér Bugs Moran nem tartózkodott az épületben. Pár perccel Capone embereinek érkezése előtt meglátta az épület előtt álló „rendőröket”, és lelépett a helyszínről. Azonban a Valentin-napi mészárlás így is a bandaháborúk végét jelentette. Az akció túl látványos volt, túl brutális, túl sok szem- és fültanúval, illetve ártatlanok neveivel. A közvélemény felháborodott, a sajtó ráugrott, a hatóságok nem söpörhették tovább szőnyeg alá a chicagói gengszterek alvilágának árnyait. A maffiavezér Al Capone túl jó alibivel rendelkezett, és bár a gyilkosságokért sosem került bíróság elé, a mészárlás után minden hatóság rászállt. Végül adócsalás miatt 1931-ben ítélték börtönbüntetésre. Bugs Moran bandája a támadás után soha nem állt talpra.

Az alábbi videóra kattintva további részleteket hallhatsz a Valentin-napi mészárlás történetéről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: