Négy pusztító napkitörés tart a Föld felé – a tudósok a kommunikáció összeomlásától tartanak

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 04. 15:00

A tudósok figyelmeztetnek. Ezeket a napkitöréseket nem tudjuk elkerülni.

Négy rendkívül erős napkitörést indított a Föld irányába a Nap az elmúlt napokban, ami a szakértők szerint komoly zavarokat okozhat a rádiókommunikációban és a GPS-rendszerek működésében. A tudósok arra figyelmeztetnek: a legrosszabb még hátravan.

Egyre erősebb napkitörések történtek

Az első, X1.0 erősségű napkitörés február 1-jén, (a greenwichi középidő szerint) 12:33-kor történt. Az úgynevezett X-osztályú flerek a Nap által kibocsátható legerősebb kitörések közé tartoznak, legalább tízszer erősebbek, mint az eggyel alacsonyabb, M-osztályú események. Mindössze 11 órával később egy még pusztítóbb, X8.1-es kitörés követte az elsőt, amely a legnagyobb volt 2024 októbere óta, és a 19. legerősebb napkitörés, amit valaha rögzítettek. A Nap ezt követően sem nyugodott meg: február 2-án egy X2.8-as, majd egy X1.6-os flert is kibocsátott a Föld irányába.

Dr. Ryan French, a Laboratórium az Atmoszférikus és Űrfizikáért (LASP) napkutatója a Daily Mailnek elmondta:

Amikor a napkitörések fénye eléri a Föld légkörét, az ionizálja a felső rétegeket, ami úgynevezett rádiósötétedést okoz a nappali oldalon. A héten tapasztalt legerősebb események már erős kategóriájú rádiózavarokat idéztek elő.

A szakértők szerint körülbelül egyharmados esély van arra, hogy a következő napokban újabb X-osztályú napkitörések következzenek be. Ez azt jelenti, hogy a rádiókommunikáció és a műholdas navigáció további zavarai sem zárhatók ki.

Juh-Pekka Luntama, az Európai Űrügynökség (ESA) űridőjárási részlegének vezetője szerint ugyan a műholdakban és a földi hálózatokban nem keletkezett kár, ám a rádiójelek terjedése jelentősen megzavarodott. Emiatt a műholdas navigáció, a műholdas kommunikáció és a nagyfrekvenciás rádiókapcsolatok is akadoztak.

A szakemberek hangsúlyozzák: a napkitörések nem azonosak a koronakidobódásokkal (CME), amelyek hatalmas mennyiségű töltött részecskét löknek ki az űrbe. Amikor egy ilyen anyag eléri a Földet, a mágneses mező a pólusok felé tereli, ami látványos sarki fényeket okozhat, akár a megszokottnál délebbi területeken is.