Houston! A Mars-expedíció jegelve, induljunk a Holdra! Elon Musk február 9-én sokkolta a világot az új ötletével: a Mars helyett, a Holdon építene egy várost, ahova idővel az emberiséget menekítené egy világvége esetén. A holdváros egy olyan metropolisz lenne, ami sci-fibe illő, és külön szerepet szán benne a mesterséges intelligenciának (MI) is. A magyar jövőkutató, Keleti Arthur elárulta, hogy mit gondol a gigaerős MI-adatközpontokról!

Sokan felkapták a fejüket, amikor Elon Musk előrukkolt az újabb merész ötletével: önfejlődő várost építene – a Holdon, 10 éven belül! A SpaceX cégvezére az X-en posztolta meglepő tervét, amit később egy részletes megvalósítási haditervvel is megspékelt a Grok MI-oldalon.
A hírek szerint Musk 2036 körül már élhető várost húzna fel a Holdon, amit már el is keresztelt Moonbase Alphanak.
A dédelgetett ötlet szerint az emberiség jövőjét jelentené a város, ahol a többi között:
is építene.
Elon Musk holdvárosa sokak szerint egy logikus lépés is lehetne, már ha tényleg megépül. Ha mondjuk egy meteor csapódik a földbe, krach esetén gyorsan át is cukkolhatunk: a Hold a szomszédban van, űrhajóval két nap alatt el lehet érni, míg a Marsra rengeteg idő lenne eljutni – fél évbe telne!
A számok Musk szerint magukért kiáltanak:
lehetne indítani űrhajót.

A milliárdos ötlete grandiózus, Keleti Arthur jövőkutató szerint a holdváros egyik legérdekesebb elemei a napenergiával működő MI-adatközpontok. Ha megvalósulnak, akkor óriási mennyiségben terjednének el műholdak a Föld körül.
Elon Musk űrbéli adatközpont-terve az egyik legmerészebb technológiai vízió, amik a techvilágban keringenek. Ha igazak a hírek, akkor ennek a megoldásnak a felső határa akár egymillió napenergiát felhasználó műholdból álló rendszer is lehet, amely évente nagyjából 100 gigawattnyi (GW) MI-számítást eredményezne. Jelenleg az Egyesült Államokban az összes MI-adatközpont kapacitása 30 GW körül lehetett, Musk szerint az ő rendszere évente ennek a többszörösére lenne képes, az USA energiafelhasználásának 8–10 százaléka. Úgy gondolom, hogy a léptéke önmagában elképesztő, hiszen ma mindössze 15 ezer műhold kering a Föld körül, tehát ez több mint százszoros ugrás lenne
– részletezte az Informatikai Biztonság Napja alapítója a Borsnak.

A szakember gy véli, az orbitális adatközpont-szegmens értéke 2035-re akár 39 milliárd dollárra is nőhet, ami óriási üzleti lehetőség, főleg, hogy a napenergia az űrben tulajdonképpen korlátlanul rendelkezésre áll.
Az MI szerintem olyan fejlődési pályán van, hogy nemhogy lekapcsolnánk, hanem egyre több energiát fogunk biztosítani a számára. Ráadásul most már olyan önfejlesztő rendszereket építenek, mint az AlphaEvolve, amely önmagát fejleszti és a napok alatt készülnek el új szoftver megoldások a magukat ellenőrző kódfejlesztő MI-k készítésében. Az biztos, hogy amióta Musk bedobta a koncepciót, sorra szólalnak meg technológusok, és nem vetik teljesen az ötletet. Érdemes komolyan figyelni erre a fejleményre, de egyelőre inkább egy izgalmas jövőkép, mint megvalósítás előtt álló projekt
– vélekedett.
Az MI a Holdon talán hasznos lehet, ám itt a Földön néha rakoncátlankodik:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.