Szakértők szerint a középkorban Európa lakosságának mintegy 60%-át elpusztító pestisjárványt egy vulkánkitörés válthatta ki.

A fekete halál, az emberiség történetének egyik legsúlyosabb világjárványa, 1346 és 1353 között pusztított a kontinensen, a becslések szerint 50 millió ember halálát okozva. Az események pontos sorrendje, amely a betegséget Európába hozta, évtizedek óta vita tárgyát képezi, azonban most nagy áttörést értek el a kutatók.
Egy új kutatás szerint a vulkánkitörésekből származó hamu és gázok okozta pára ezekben az években csökkentette a hőmérsékletet, ami viszont a Földközi-tenger térségében a termés pusztulásához vezetett. Az éhínség elkerülése érdekében az olasz városállamok gabonát importáltak a Fekete-tenger környékéről, és véletlenül pestist terjesztő bolhákat hoztak be, amelyek Európában szétterjesztették a betegséget.
A Cambridge-i Egyetem és a lipcsei Leibniz Intézet Kelet-Európa Történetével és Kultúrájával foglalkozó intézetének (GWZO) kutatói ősi fagyűrűket vizsgáltak meg, és szokatlanul hideg és nedves nyarakat tapasztaltak Dél-Európa nagy részén a pestisjárvány előtti években.
A fák évgyűrűiben megőrzött nyomok arra utalnak, hogy a kitörés egyfajta klímasokkot váltott ki, és olyan események sorozatához vezetett, amelyek a betegséget a középkori Európába hozták.
Ezek a hatalmas olasz városállamok több mint egy évszázadon át hosszú távú kereskedelmi útvonalakat hoztak létre a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren keresztül, lehetővé téve számukra, hogy egy rendkívül hatékony rendszert alakítsanak ki az éhezés megelőzésére. Viszont végső soron ezek akaratlanul is egy sokkal nagyobb katasztrófához vezettek.
- magyarázta Dr. Martin Bauch, a GWZO középkori éghajlat- és járványtani történésze.
A fekete halál végigsöpört Európán, a lakosság több mint felét elpusztítva. Okozója a Yersinia pestis nevű baktérium volt, amelyet vad rágcsálók, például patkányok és bolhák, terjesztenek. Úgy vélik, Közép-Ázsiából indult ki, és a kereskedelem révén terjedt szét a világban.
Ez az éghajlati sokk, éhínség és kereskedelem alkotta tökéletes keverék emlékeztetőül szolgál arra, hogy a betegségek miként jelenhetnek meg és terjedhetnek el egy globalizált és melegebb világban. Dr. Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem kutatója elárulta, hogy bár ez a kombináció ritka, zoonózis betegségek megjelenésének valószínűsége az éghajlatváltozás hatására, és hogy ezek világjárvánnyá fajuljanak egy globalizált világban, várhatóan növekedni fog - írta a Daily Star.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.