Velence közreműködése

1921 nyarán a tiltakozás már nem csak szavakban nyilvánult meg. Ágfalvánál, majd Pinkafőnél is összecsapások zajlottak a bevonuló osztrák erők és főként fiatal, katonai előképzettséggel rendelkező soproniak között. Habár az ütközeteknek megvolt az ára, a városiak egyértelmű üzenetet küldtek: nem fogják tétlenül nézni, hogy elcsatolják. A helyzet végül annyira elmérgesedett, hogy tárgyalóasztalhoz hívták a feleket. Olaszország közvetítéssel, 1921 októberében Velencében született meg a döntés, amely lehetővé tette, hogy Sopron és nyolc környező település lakói népszavazáson mondhassák el a véleményüket. Ez abban az időszakban rendkívüli lehetőségnek számított, hiszen a trianoni határokat több helyen úgy húzták meg, hogy az érintetteket nem kérdezték meg. A döntést megelőző hetekben a város vezetése igyekezett felkészülni a szavazásra. Átnézték a rendelkezésre álló adatokat, keresték a kapcsolatot a helyi közösségekkel, és próbálták átlátni, milyen érvek lehetnek fontosak a lakosság számára a jövő szempontjából.

A Rongyos Gárda lajtabánsági útiokmányokat kiállító emberei — A Rongyos Gárda emberei lajtabánsági úti okmányokat állítottak ki a térségben élő lakosok részére.
Fotó: Wikipédia-Közkincs

Kék vagy narancssárga?

A népszavazást 1921. december 14-én tartották meg Sopronban, szigorú antantfelügyelet mellett. A rendszer egyszerű volt: a kék cédula Magyarországot jelentette, a narancssárga Ausztriát. Aki Magyarország mellett döntött, a narancssárga cetlit tépte ketté.

A részvétel kiemelkedő volt, Sopronban több mint kilencven százalék. A város egyértelműen Magyarország mellett szavazott, és bár a környező falvak eredménye vegyes volt, az összesített arány így is 65 százalékot hozott a magyar félnek.

Harangok és öröm

A hivatalos végeredmény bejelentése után az embereken úrrá lett az ünnepi hangulat. A hatóságok ugyan korlátozták a nagyobb gyülekezéseket, de az utcák így is megteltek. A harangok hosszan szóltak és mindenki érezte, hogy ez egy különleges pillanat. Sokan máig emlegetik azt a történetet, amely szerint az osztrák kancellár telefonon érdeklődött az eredményről, a polgármester pedig válasz helyett az ablakhoz tartotta a kagylót, hogy hallani lehessen a harangzúgást.

A Hűség Napja ma erről szól

Az antant decemberben jóváhagyta a népszavazás eredményét, így Sopron 1922. január 1-jén hivatalosan is visszakerült Magyarországhoz. A város megkapta a Civitas fidelissima – a Leghűségesebb város – címet, amelyet azóta is büszkén visel.

A kormány 2001-ben december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította. Sopronban ezen a napon adják át a legfontosabb városi kitüntetéseket, és sokan állnak meg egy pillanatra a Tűztorony alatt, amely végig tanúja volt annak, ahogy a város a saját kezébe vette a sorsát.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Hűség Napja: így lett Sopron a leghűségesebb város