
A kérdés megválaszolásához egy alapvető feltételezéssel kell élnünk: a betlehemi csillag és a napkeleti bölcsek utazásának bibliai története valós eseményeken alapul. David Hughes professzor, a Sheffieldi Egyetem neves csillagásza évtizedek óta foglalkozik a témával. Az 1970-es években publikált áttekintése óta a betlehemi csillag lehetséges csillagászati magyarázatainak elismert szakértőjévé vált.

A bibliai leírások és a történelmi kontextus együttes vizsgálata érdekes párhuzamokra világít rá. A „három királyok” valójában mágusok voltak, az egykori babiloni birodalom nagyra becsült csillagászai és asztrológusai.
Ők a csillagok és bolygók mozgását tanulmányozták, és jelentőséget tulajdonítottak a kozmikus eseményeknek. Egy rendkívüli égi jelenség számukra különleges üzenetet hordozhatott.
Hughes professzor szerint éppen ezért valószínűsíthető, hogy a betlehemi csillag nem egyetlen, szokványos csillag volt, hanem inkább egy komplex égi eseménysorozat.
A Biblia figyelmes olvasása arra enged következtetni, hogy a mágusok már saját hazájukban, valószínűleg Babilonban észleltek valamit, ami elindította őket Jeruzsálem felé. A történet szerint itt találkoztak Heródes királlyal, akinek beszámoltak a látomásukról. Majd, amikor Jeruzsálemből Betlehembe, a kis Jézushoz indultak, ismét egy égi jelenséget láttak.
Hughes legvalószínűbb magyarázata erre a két különálló eseményre a Jupiter és a Szaturnusz hármas együttállása. Ez akkor következik be, amikor a két bolygó rövid időn belül háromszor is nagyon közel kerül egymáshoz az égen.
Tim O'Brien, a Jodrell Bank Obszervatórium munkatársa szerint egy ilyen látványos bolygó együttállás feltűnő lehetett. Amikor két fényes égitest látszólag összeér az égen, az óhatatlanul magára vonja a figyelmet. Ráadásul, ahogy a bolygók pályájukon haladtak, a Föld „lehagyta” őket, ami azt eredményezte, hogy a Jupiter és a Szaturnusz látszólag megváltoztatta az irányát az éjszakai égbolton. Az akkori emberek számára a bolygók mozgása rendkívüli jelentőséggel bírt.
Érdekesség, hogy ez a hármas együttállás a zodiákus Halak csillagképében történt. Hughes kiemeli, hogy ilyen jelenség körülbelül 900 évente egyszer fordul elő, így a 2000 évvel ezelőtti babiloni csillagászok számára ez egyértelműen valami rendkívüli eseményt jelezhetett.

Egy másik népszerű elmélet egy fényes üstökös megjelenését feltételezi. Bár az üstökösök kétségtelenül látványosak, Hughes rámutat, hogy a korabeli hiedelmek szerint gyakran rossz óment jelentettek.
Gyakran a „négy D”-vel – végzet (doom), halál (death), betegség (disease) és katasztrófa (disaster) – hozták őket összefüggésbe. Ennek ellenére a kínai csillagászok Kr. e. 5-ben feljegyeztek egy fényes üstököst a Bak csillagképben, amely a jeruzsálemi égbolton délen tűnt fel, farka pedig felfelé mutatott.
Egy kevésbé valószínű, de annál ismertebb jelölt a Halley-üstökös lehet, mely Kr. e. 12 körül volt látható. Bár sok karácsonyi képeslapon feltűnik, Hughes szerint az üstökösök nem voltak olyan ritkák, és a negatív konnotációjuk miatt kevésbé valószínű, hogy örömteli eseményt jeleztek volna.
Egy harmadik elmélet egy új csillag, egy nóva felrobbanását feltételezi. Távol-keleti feljegyzések szólnak egy Kr. e. 4-ben a Sas csillagképben megjelent új csillagról.

Hughes szerint ez a nóva Jeruzsálem felett helyezkedhetett el, majd hónapok alatt elhalványult, ami megmagyarázhatja, hogy nyugati feljegyzések miért nem maradtak fenn róla. Dr. Robert Cockcroft szerint ez a magyarázat is elfogadható, hiszen egy nóva valóban "új csillagként" jelenhet meg, majd fokozatosan eltűnik, és a mágusok számára követhető égi jel lehetett.
Az évek során számos más, kevésbé valószínű, de szórakoztató elmélet is napvilágot látott. Az egyik legmerészebb George Banos görög csillagász nevéhez fűződik, aki 1979-ben azt javasolta, hogy a betlehemi csillag valójában az Uránusz bolygó volt, amelyet a mágusok 1800 évvel William Herschel hivatalos felfedezése előtt fedeztek fel, és ezt a tudásukat titokban tartották.
Bár a betlehemi csillag, mint valós égi jelenség, valószínűleg örökre rejtély marad, a csillagászati kutatások izgalmas betekintést nyújtanak a bibliai történet lehetséges hátterébe. Akár egy ritka bolygóegyüttállás, egy fényes üstökös, vagy egy újonnan felragyogó csillag vezette a bölcseket, az égi jelenség kétségtelenül mély benyomást tett a korabeli emberekre, és a karácsonyi csoda örökérvényű szimbólumává vált.
Csillagászok elmélete a betlehemi csillagról:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.