Tévhitek

Döbbenetes tények Jézus születéséről

P. E.

Létrehozva: 2022.12.24.

Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ karácsonykor. De tényleg decemberben született?

Már kisgyerekként megtanuljuk, hogy Jézus Krisztus születését ünnepeljük karácsonykor. A kisdedet egy istállóban hozta a világra Mária, és három király látogatta meg. De valóban így történhetett?

 

Jézus nem decemberben született és nem abban az évben, amikor hisszük

Krisztus születése elvileg 2022 évvel ezelőtt történt, valójában azonban pár esztendőt tévedhetett a számolást végző tudós. A római Dionysius Exiguus vállalkozott a nehéz feladatra a 6. században, éppen azzal a céllal, hogy a születéshez igazítsa az időszámítást, ám sajnálatos hibát vétett.

A Szentírásban is olvasható, hogy a csecsemő még Nagy Heródes uralma idején jött világra, mivel azonban az uralkodó időszámításunk előtt 4-ben halt meg, így Krisztus születése is nagyjából 5–7 évvel korábbra tehető.

Hivatalosan Jézus születését ünnepeljük december 25-én, és 26-án. Azonban tudni kell, hogy Jézus nem ekkor született. Ezt a napot csak jóval később, 350-ben, I. Szent Gyula pápa nevezte ki Jézus születésének napjának. Viszont már az ókorban is különleges nap volt december 25-e. Ugyanis, ekkor ünnepelték Mithrász, a Legyőzhetetlen Nap Isten születésnapját, vagyis a dies natalis Solis Invicti-t.

Számtalan példa van arra, hogy a kereszténységet más vallásokból gyúrták össze csak azért, hogy a pogányok között is elfogadott legyen ez a hit.

Valójában ezt senki sem tudja pontosan, mikor született Jézus. Lukács evangéliumában az áll, hogy a pásztorok ekkor a mezőn tartózkodtak. Azonban Jézus születésének helyén, az állatokat télen tető alatt tartották. Így sokan valamilyen nyári hónapra tippelnek.

Mások szerint a Megváltó megszületése Tisri havában, vagyis szeptember és október közepe között, a sátorok ünnepe idején történhetett, akkor, amikor a pásztorok elkezdték a jószágok behajtását a legelőkről.

Betlehemi csillag

Az örömhírt a betlehemi csillag jövendölte meg, ami egy üstökös, vagy akár egy szupernóva csillag fellángolása is lehetett, ám ennél alighanem egyszerűbb okot kell keresnünk. A csillagászok szerint Jeruzsálemtől dél-délnyugati irányban akkor csak egyetlen látványosság tündökölt az éjszakai égbolton, mégpedig

„a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben. Sőt, i.e. 7-ben a rendkívül ritka háromszori együttállás valósult meg. Ez a ritka jelenség pedig további elfogadhatónak tűnő magyarázatot is ad”

– olvasható a csillagászat.hu oldalon.

József ács volt?

A körülbelül 12–14 éves Máriát elvevő József nem ács lehetett, hanem annál pallérozottabb ember, akit a görög tekton szóval illettek. Valószínűleg értett az ácsmunkákhoz is, de annál sokoldalúbb mesteremberként kereshette a kenyerét. Annál is inkább, mert akkoriban Názáret legtöbb épülete nem fából, hanem kőből épült, így egy ácsnak hamar felkopott volna az álla.

Barlang vagy istálló?

Az is érdekes, hogy az ókeresztények még úgy tartották, hogy Jézus egy barlangban született, nem pedig egy ólban. A jászol pedig kőből volt, ugyanis ekkoriban a takarmány-jászolokat nem fából (ahogy jelenleg tudjuk) hanem kőből készítették. Csak Lukács evangéliumában jelenik meg a fa-jászol, valamint az azt körülvevő állatok.

 

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek