Néhány kevésbé ismert történelmi tény Zrínyi Miklósról, amit biztosan te sem tudtál a költő hadvezérről

A nagy szigetvári hős, a várért életét is feláldozni kész várkapitány, a horvát származású gróf, Zrínyi Miklós dédunokája, a költő, író, és nem mellesleg politikus Zrínyi Miklós is bőségesen kivette részét az Oszmán Birodalom elleni harcokból, életét mégis egy szerencsétlen vadászbaleset következtében veszítette el.

Zrínyi Miklós rejtélyes halálára

Zrínyi Miklós (akinek versei ma egy lakás árát érik) 1664. november 18-án, a Csáktornya melletti Zrínyifalván, egy vadászbalesetben hunyt el, a hivatalos verzió szerint egy, az erdőből előtörő vadkan sebesítette meg végzetesen, amely a lábán és a nyakán három sebet is ejtett, azonban halálával kapcsolatban csaknem azonnal összeesküvés-elméletek láttak napvilágot.

Bethlen Miklós részletesen le is írta a sebesülést, amely Zrinyi életét követelte: 
 

Sokan egy, a bécsi udvar által felbérelt bérgyilkosra gyanakodtak, mivel Zrinyinek komolyan megrendült a bizalma a Habsburgok iránt, miután az uralkodó – Zrinyi törökökkel szembeni hadi sikerei ellenére – békét kötött a szultánnal.

Először Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyik alakja vetette fel a XIX. században, hogy a költővel bérgyilkos végzett, míg Egyházasbükki Dervarics Kálmán meg is nevezte az elkövetőt: Póka István fővadászt. A valóság persze azóta sem derült ki bizonyosan.

Ennek kapcsán szedtünk össze további négy érdekességet Zrínyi életéből, amelyekről mindeddig talán nem is tudtál.

• Zrinyi Miklós poliglott volt

Zrínyi valóságos nyelvzseni volt, amely a XVII. századi arisztokrácia köreiben is egészen ritkaságszámba ment: legalább hat nyelven beszélt: horvátul, németül, magyarul, latinul, törökül és olaszul. Bár szüleit korán elveszítette, a nagyszombati jezsuitáknál – Pázmány Péter irányítása alatt – retorika diplomát szerzett, később tanulmányútra indult Itáliába. Kivételes nyelvtudása előnyt jelentett a törökök elleni hadműveletekben és a diplomáciai tárgyalások során.

• Hősi zászlórablás a harmincéves háborúban

Jóllehet Zrínyi Miklósról mindenkinek inkább a Szigeti veszedelem, illetve Az török áfium elleni orvosság című művek jutnak eszébe, el kell ismerni, hogy katonaként is helytállt. 1642-45 között csatlakozott a harmincéves háborúhoz, amelyben – ekkor még – a Habsburgok oldalán vett részt. A Felvidéken I. Rákóczi György hadai ellen harcolt, amikor 1644 őszén a felkelőket szétverte, majd a küzdelem hevében a zászlót őrzők közül kettőt megölt, a harmadiknak pedig kiragadta kezéből a zászlót.

• Európai szintű könyvtára volt (Bibliotheca Zriniana)

Zrínyi Miklós élete során több mint 500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, amelyet 1662-ben külön katalógusba is foglaltak Catalogus omnium librorum bibliothecae Chaktorniensis címmel. A Bibliotheca Zriniana elsősorban történelmi műveket tartalmazott, és ma a zágrábi Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban őrzik. A gyűjteményben görög és római klasszikusok, illetve magától VIII. Orbán pápától kapott verseskötet is szerepelt.

• Drága házasság: 30 000 forintos hozomány

1646. február 11-én a 26 éves Zrínyi feleségül vette régi szerelmét és múzsáját, Draskovich Mária Euzébiát, Draskovich Gáspár gróf császári és királyi kamarás leányát, aki korábban Frangepán György jegyese volt. A házassági szerződés értelmében a hozományként kapott Trakostyán és Klenovnik községekért cserébe 30 000 forintot fizetett apósának, ami akkori viszonylatban is hatalmas összeg volt.
További  érdességekért Zrínyi Miklós életéről, nézd meg az alábbi videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: