Valóban egy szimulációban élünk? – matematikai bizonyíték ad választ a kérdésre

Szimulációban élnénk? – teszik fel sokan a kérdést, és játszanak el a gondolattal, miszerint az általunk érzékelt univerzum nem más, mint egy hatalmas számítógép. Most azonban hivatalos, tudományos bizonyítékokkal erősítik meg a feleletet a sokak által feltett kérdésre.

Szimuláció az élet: igaz vagy hamis az állítás?

Egy nemzetközi kutatócsoport matematikai bizonyítékkal állt elő, amely végleg megcáfolja azt az elképzelést, hogy a világunk csupán egy szimuláció lenne. Az ötlet, miszerint a világegyetem egy számítógépes program, régóta izgatja a tudósokat és a sci-fi rajongókat egyaránt – Elon Musk is többször utalt arra, hogy szerinte ez lehetséges, és olyan filmek is erre épültek, mint A Mátrix. Egy kutatás friss eredményei  szerint azonban nemcsak valószínűtlen, hanem matematikailag lehetetlen, hogy mindez igaz legyen – olvasható a Daily Mail cikkében. 

A magyarázat a kvantumfizika furcsa természetében rejlik: a valóság működése olyan módon zajlik, amit egyetlen számítógép sem tudna tökéletesen lemásolni. A tanulmány egyik szerzője, Francesco Marino, az Olasz Optikai Intézet munkatársa elmondta, hogy az univerzum sosem írható le teljes mértékben algoritmusokkal. Egy szimuláció ugyanis mindig előre megadott szabályok alapján működik, és csak azokat a részeit tudná utánozni a valóságnak, amelyek beleférnek ebbe az algoritmikus keretbe. A valóság mélyebb, „nem algoritmikus” összetevői viszont örökre kívül maradnának. A szimulációs elmélet hívei gyakran érvelnek azzal, hogy ha egy fejlett civilizáció képes lenne létrehozni egy életet generáló szimulációt, akkor annak a lakói is előbb-utóbb készítenének saját mesterséges világokat – így végtelen láncolat jönne létre, és nagyon valószínűtlen, hogy épp mi lennénk az „eredeti” univerzumban. A kutatók azonban a Journal of Holography Applications in Physics című folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy ez az érvelés logikailag hibás.

Ez az elv már a 20. század elején megjelent: Kurt Gödel bizonyította, hogy léteznek igaz állítások, amelyeket soha nem lehet bebizonyítani. Nem arról van szó, hogy még nem találtuk meg a bizonyítást – hanem arról, hogy matematikailag nem is létezhet ilyen. Ebből következik, hogy a világegyetemről sem lehet teljes, ellentmondásmentes leírást adni algoritmusok segítségével. Marino példája szerint: „Ez az állítás igaz, de nem bizonyítható.” Ha bizonyítható lenne, hamis lenne – így a logika összeomlana.

Ez az érv önmagában is elég ahhoz, hogy kizárja a teljes szimuláció lehetőségét. A valóság bizonyos részei soha nem reprodukálhatók számítógéppel, hiszen még a legfejlettebb technológia sem képes kezelni a „nem algoritmikus megértést”. A tanulmány társszerzője, Lawrence Krauss szerint ez azt is jelenti, hogy a tudomány soha nem fogja megtalálni a mindenség egyetlen, mindent leíró egyenletét. „A valóság teljes megértése valami mélyebbet kíván – olyasmit, ami túlmutat az algoritmusokon és a számításon” – fogalmazott.