Már a NASA kutatói is csak a fejüket vakarják, ugyanis egy új felfedezés során valami olyasmit találtak a Mars felszínén, ami valóban nem oda való. A rejtélyes leletet most vizsgálatok alá vetették, amelyek akár eddig nem ismert dolgokat is felfedhetnek a bolygó történetéről.

A Perseverance marsjáró a különös kőtömböt a 45 kilométer átmérőjű Jezero-kráter peremének közelében találta, amelyről a szakértők úgy gondolják, hogy valaha akár földönkívüli életnek is otthont adhatott. A kő 80 centiméter széles, és már első pillantásra is feltűnő a szoborszerű megjelenése miatt. A szakértők jelenlegi felvetése szerint a lelet nagy valószínűséggel a Naprendszer egy másik pontjáról származik.
A Perseverance SuperCam műszerével elemezte a kőzet összetételét, egy erős lézerrel felmelegítve annak felszínének egy kis részét. A vizsgálat kiderítette, hogy az objektum, amely a Phippsaksla nevet kapta, rendkívül magas vastartalommal és nikkeltartalommal rendelkezik, ami szokatlan, hiszen a marsjáró eddig egyetlen ilyen magas fémtartalmú követ sem talált a Jezero-kráterben.
Ez az elemegyüttes általában olyan vas-nikkel meteoritokra jellemző, amelyek nagy aszteroidák magjában alakultak ki, ami arra utal, hogy ez a kőzet a Naprendszerben máshol jött létre
- írta a NASA blogján Candice Bedford, a Purdue Egyetem geológusa és a Perseverance egyik kezelője.
Bár az, hogy egy meteorit a marsi kráterekkel borított felszínen megjelenik, nem meglepő, az ilyen magas fémtartalom sokkal ritkább. Gareth Collins professzor, a londoni Imperial College meteorbecsapódásokra specializálódott szakértője elmondta, hogy a vörös bolygót folyamatosan meteoritok érik, és formálják.
A Mars teljes felszínét formálták már becsapódások egykor. Meteoritokra naponta számítani lehet a Marson, pontos számot nem tudunk, de minden nap soknak kell érkeznie
- tette hozzá.
A Marsra hulló meteoritok túlnyomó többsége kőzetmeteorit, és mindössze körülbelül minden huszadik tartalmaz ilyen sok vasat és nikkelt. A Phippsaksla összetétele arra utal, hogy hasonló módon, a Naprendszer máshol keletkezhetett, nem pedig a Marson.
Elég valószínű, hogy ez a marsi példány az aszteroidaövből érkezett. Ezek a konkrét meteoritok meglehetősen ellenállóak a kémiai mállással szemben, és könnyebben túlélik az áthaladást egy bolygó légkörén
- magyarázta Gareth Dorrian, a Birminghami Egyetem kutatója.
Bár a fémmeteoritok ritkábbak a kőzetmeteoritoknál, a Marsot érő hatalmas mennyiség miatt a többi marsjáró is talált már vas-nikkel tartalmú kőzeteket.
A Phippsaksla különlegessége miatt a NASA tudósai szerint több időre van szükségük, hogy megerősítsék valóban meteorit-e. Ha bebizonyosodik, hogy a kő az űrből zuhant a Marsra, akkor a Perseverance végre egy sorban állhat azokkal a marsjárókkal, amelyek ilyen ritka és különleges marsi látogatókat vizsgáltak.
Mindezek ellenére nem ez az első különös felfedezés, amelyet a Perseverance tett útja során a Jezero-kráterben, ugyanis augusztusban lefényképezett egy bizarr sisakszerű képződményt a marsi felszínen. Közelebbről nézve kiderült, hogy apró gömböcskék borítják tetőtől talpig a kőzetet, amelyeket a geológusok szferuláknak neveznek.
A Földön a szferulák úgy keletkeznek, hogy vulkánkitörések során megolvadt kőzetcseppek gyorsan lehűlnek, vagy pedig úgy, hogy egy meteoritbecsapódás során elpárolgott kőzetanyag kondenzálódik. Ez arra utalhat, hogy ez a képződmény a távoli múltban jött létre, amikor a Mars felszínét még aktív vulkánok tarkították - írta a Daily Mail.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.