Bár már több mint 40 éve felfedezték a föld mélyén rejtőző két foltot a tudósok, még csak most értették meg valójában mi a céljuk. Legújabb felfedezésük, azonban nemcsak erre, de az élet kialakulására is választ adhat.

A foltok, amelyeket valójában nagy, alacsony nyíróhullám-sebességű tartományoknak (LLSVP) neveznek, földrengések adatai alapján bukkantak fel először. Az egyik Afrika alatt található, míg a másik a Csendes-óceán alatt. A szakértők úgy gondolják, hogy akár több százmillió éve létezhetnek, de az utóbbi időben számos elmélet született arról, mik lehetnek és honnan származnak eredetileg.
Ezek nem véletlenszerű furcsaságok
- mondta Yoshinori Miyazaki geodinamikus a Rutgers Egyetemről.
Ezek a Föld legkorábbi történetének ujjlenyomatai. Ha megértjük, miért léteznek, megérthetjük, hogyan formálódott a bolygónk, és miért vált lakhatóvá.
Miyazaki elmagyarázta, hogy a Földet egykor olvadt kőzetből álló óceán borította, amely a lehűlés során hozta létre az LLSVP-ket.
Ez az ellentmondás volt a kiindulópont. Ha a magmaóceánból indulunk ki, és elvégezzük a számításokat, nem azt kapjuk, amit ma a Föld köpenyében látunk. Valami hiányzott.
A kutatócsoport úgy véli, hogy évmilliárdokon át szivárgó maganyag, például szilícium és magnézium, juthatott ki a magból, és ez magyarázhatja meg a két rejtélyes foltot.
A tudósok szerint az események újraértelmezett sora akár abban is segíthet, hogy megértsék, hogyan kezdődött az élet, és miért vált a Föld lakhatóvá, miközben például a Mars és a Vénusz nem.
A Földnek van vize, élete és viszonylag stabil légköre. A Vénusz légköre százszor sűrűbb a Földénél, és főként szén-dioxidból áll, míg a Marsnak nagyon vékony légköre van. Nem értjük teljesen, miért van ez így. Azonban ami egy bolygó belsejében történik, hogyan hűl ki, hogyan fejlődnek a rétegei , az nagy része lehet a válasznak.
- magyarázta Miyazaki.
Végső soron a foltok megértése lehetővé tette a kutatók számára, hogy mélyebb ismereteket szerezzenek a Föld korai időszakáról és fejlődéséről.
Az az elképzelés, hogy a mély köpeny még mindig hordozhatja a korai mag–köpeny kölcsönhatások kémiai emlékét, új lehetőségeket nyit a Föld egyedi fejlődésének megértéséhez.
- tette hozzá Jie Deng, a Princeton Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője.
Kiemelte, hogy ez a felfedezés kiváló példája annak, hogyan segíthet a bolygótudomány, a geodinamika és az ásványfizika ötvözése a Föld legősibb rejtélyeinek megoldásában - írta a Unilad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.