Orvosi beavatkozás a középkorban.

Kegyetlen orvosi beavatkozások a történelemből, amelyek hallatán hálásak lehetünk, hogy a 21. században élünk

történelem
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 18. 18:45
A történelem során, számos olyan pillanat volt, amikor a gyógyítás valóban felért egy kínzással. Egy kis múltidézéssel brutális orvosi beavatkozások sorát vehetnénk a számon. De volt néhány, ami ma már tényleg igazi horrornak számít. Ezeket vesszük sorra cikkünkben.

Ha ma náthás leszel vagy lázas, sokszor egyedül is könnyen kikúrálod magad. De legtöbbször a háziorvos is egyszerűen hazaküld egy recepttel, vitaminokkal és a pihenés jó tanácsával ellátva. Persze lehet, hogy most sem szeretünk a fogorvosi székben ülni, de ezen múltbéli orvosi beavatkozások hallatán, talán még egy gyökérkezelés fájdalmáért is hálásabbak leszünk, mint azelőtt.

Érvágás mint orvosi beavatkozás.
A történelem legkíméletlenebb orvosi beavatkozásai.
Fotó: Bettmann /  GettyImages

Brutális orvosi beavatkozások a történelemből

1. Dohányfüstös beöntés

Ez pontosan az, amire gondolsz. Ha valaki a 18. század végén vízbe fulladt, annak életét úgy próbálták megmenti, hogy dohányfüstöt pumpáltak a végbelébe. Az akkori orvostudomány szerint, a dohányfüstös beöntést életmentő módszerként tartották számon, mivel úgy gondolták, a füst felmelegíti a testet és újraindítja a légzést.  

A módszer hitelességét egy Anne Greene nevű cselédlány története táplálta, akit felakasztottak, de egy orvos a dohányfüst-beöntést alkalmazta rajta, és csodával határos módon feléledt.

A Royale Humane Society szervezet, még dohányfüstös életmentő állomásokat is telepített a Temze mentén, hogy járókelők is segíthessenek a bajbajutottakon.

Egyszóval komolyan vették az orvoslás ezen módszerének hatásosságát. Sőt! Később más egészségügyi problémák ellen is bevetettek (például sérv kezelésére). Egészen a 19. század elejéig, amikor is rájöttek, hogy a nikotin mérgező.

2. Ínybevágás

Ma is tudjuk, hogy a kisbabák fogzása kellemetlen, fájdalmas lehet, de a 18-19. században egyenesen halálosnak tartották, mivel sok csecsemő elhunyt ebben az időszakban. Ma már csak hűtött rágókával enyhítjük a fájdalmaikat, de régen máshogy próbálták kezelni a fogzás időszakát: az orvosok akár napi többször is bevágták a babák ínyét azt gondolva, hogy ezzel megkerülik az nagyobb bajt. De a fertőtlenítés hiányában, sok csecsemő épp emiatt vesztette életét.

A kegyetlen orvosi beavatkozás lassan eltűnt az orvostudomány történetéből, de egészen sokáig kitartott; még az 1930-as években is feltűntek olyan fogászati tankönyvek, melyek a módszer elvégzéséhez szükséges útmutatót tartalmaztak.

3. Fogfehérítés vizelettel

Bár a rómaiak még nem ismerhették a fogrémet, ez talán mégis meghökkentő módja volt egy szép mosoly elérésének. Azért használtak vizeletet fogfehérítéshez, mert az ammóniát tartalmazott, ami jó fogfehérítő és antibakteriális anyag. Az már más kérdés, hogy a leheletükre milyen hatással volt...

A „római fogkrém" olyan értékké vált, hogy árusításából még adót is vontak.

4. Koponyalékelés

Középkori orvosi beavatkozás a koponyalékelés.
Az egyik legrégebbi sebészeti módszer a lobotómia elődje: a koponyaékelés.
Fotó: clu /  GettyImages

Talán a legismertebb brutális orvosi beavatkozás, amit a múltból ismerünk, a koponyalékelés, amit már a kőkorszakban is alkalmaztak, hogy a rossz, ártó szellemeket elűzzék az emberi testből.  

De a 15. Századi Európában is egy teljesen bevett gyakorlat volt. Ekkor már más orvosi indokot is fűztek a módszer alkalmazásához. A fejfájás és az elmebaj gyógyításának eszközeként tartották számon.  

Szinte hihetetlennek hangzik, de nem minden beteg halt bele a kíméletlen sebészeti műtétbe: a feltárt koponyák egy része a gyógyulás jeleit mutatta.

5. Érvágás

Galénosz görög orvos úgy tartotta, hogy a betegségekért a testnedvek egyensúlyának felborulása a felelős. Így a megoldást a „rossz vér” lecsapolásában látta, amivel visszaállítható a test harmóniája.

De az érvágás gyakorlata évezredeken át az orvoslás bevett módszerei közé tartozott. Kezdetben nem alkalmazták túl sűrűn, de a 17. századi Európában például valódi vércsapolási láz tört ki, amikor a pattanásoktól a tüdőgyulladásig, mindent ezzel a brutális beavatkozással próbáltak gyógyítani. XIII. Lajos francia király élete utolsó évében összesen 47 érvágáson esett át – a purgálásról és a 200 bélmosáson túl. II. Károly angol királytól pedig, 2 liter vért vettek le a módszerrel halála előtt.

Az érvágás orvostudományi alkalmazásának csillapodását William Harvey 1628-as felfedezése hozta el, amikor is publikálta tanulmányát a vérkeringés leírásáról. De teljesen csak a 19. század közepére tűnt el a beavatkozások sorából.

Ezek után valóban hálásak lehetünk, amiért ilyen hosszú utat tett meg azóta az orvostudomány

Dohányfüstös beöntés, mint életmentő beavatkozás:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.