Ősi földönkívüli leleteket találtak a Hold túlsó oldalán

Egy ember által készített űrszonda visszahozott a Holdról egy ősi, földönkívüli eredetű látogatót, újraírva a Naprendszer korai történelmét.

Aszteroidákkal érkeztek a Holdra a földönkívüli leletek

Kína Chang’e-6 nevű űrhajója 2024 júniusában történelmet írt, amikor először sikerült mintákat visszahoznia a Hold túlsó oldaláról, egy olyan területről, amelyet ember korábban soha nem fedezett fel.

Egy új tanulmányban a tudósok megvizsgálták az Apollo-medence nevű ősi kráterből származó poros talajmintát, és hét apró kődarabot találtak benne, amelyek nem tartoztak a Hold természetes kőzetei közé. Ezek a kis töredékek ősi aszteroidák maradványai voltak, amelyek több milliárd éve csapódtak a Holdba. A megszokott kőzetektől eltérően ezek a darabok vizes aszteroidákból származtak, amelyek a Mars és a Jupiter közötti térségből sodródtak a világűrbe, így valódi földönkívüli leleteknek számítanak, amelyek bolygónkon kívülről érkeztek.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói továbbá azt is felfedezték, hogy ezek az ereklyék ugyanabból a típusú űrkőzetből származnak, amelyek feltehetően eljuttatták az élet kialakulásához szükséges kémiai anyagokat az olyan bolygókra, mint a Föld, milliárd évekkel ezelőtt. Az ilyen aszteroidák vizet és más kulcsfontosságú összetevőket szállítottak a Holdra története korai szakaszában, valószínűleg hozzájárulva a ma is látható vékony vízjég-rétegek kialakulásához.

Tágabb értelemben a felfedezés új fényt vet arra, hogyan formálták a bolygókat az űrkőzetek, mivel a Földre érkező meteoritmintákat a légkör és a gravitáció gyakran elégeti vagy torzítja, mielőtt azokat tanulmányozni lehetne.

A kutatócsoport pontosan azonosította a hét darabot: egy ritka típusú aszteroidából származtak, amelyet CI-szerű szenes kondritnak neveznek. Ezen titokzatos minták szívében apró zöld kristályokat, úgynevezett olivineket találtak, amelyek az aszteroidák alapvázát alkotják, ahonnan származnak.

Az olivin megtalálása különleges volt, mivel víz van bennük, valamint vas, cink és más fémek pontos aránya, amelyek nem jellemzők a viszonylag száraz holdkőzetekre. A kutatók könnyű gázokat is kimutattak, például hidrogént, nitrogént és ként, amelyek miatt ezek az űrből származó ereklyék nedves szivacsokhoz hasonlítottak, amelyek az óceánok és a levegő magvait hordozzák.

Óriási áttörést jelentenek a leletek

Ez a felfedezés alátámasztja azt a hipotézist, hogy az aszteroidák szerepet játszottak a víz és más illékony anyagok eljuttatásában a Hold felszínére.

A szakértők úgy vélik, hogy ezek az aszteroidadarabok több mint négy milliárd évvel ezelőtt csapódtak a Hold túlsó oldalába, a Naprendszer korai, kaotikus formálódásának idején, amikor óriási becsapódások szórtak szét anyagokat a bolygók között.

A felfedezés megerősíteni látszik, hogy ugyanez a folyamat a Földön is lezajlott az idők hajnalán - írta a Daily Mail.