
Borzongató árnyak, csattogó paták zaja a sötétben, és egy hátborzongató alak, fej nélkül – a Fej nélküli lovas története generációk óta kísért bennünket. De mi van, ha ez a hátborzongató figura nem csak a fantázia szüleménye? Létezett valaha is valaki, aki inspirálta Washington Irving híres meséjét? Készülj fel, mert most lerántjuk a leplet a legendáról!

Minden októberben előkerül a Fej nélküli lovas képe, hol vicces, hol ijesztő formában. Jönnek a filmek, a tévésorozatok, a halloweeni dekorációk – mintha csak a Mikulás lenne, csak épp fej nélkül. A legtöbben persze Washington Irving 1820-as novellájához, az „Álmosvölgy legendájához” kötjük, ami egy csapásra világhírűvé tette a figurát. De vajon Irving csak úgy kitalálta az egészet? Vagy valami valóságos esemény adta az alapot ehhez az ikonikus horrortörténethez?
Washington Irving fiatal korában maga is élt egy New York-i holland településen, aminek a neve pont úgy hangzott, mint a mesébe illő helyszín: Sleepy Hallow.

Egy ilyen névvel nem csoda, ha a helyiek elhitték, hogy a környék elvarázsolt, sőt mi több, kísértetjárta. Furcsa sztorik keringtek a környéken, de messze a leghíresebb a Fej nélküli lovas története volt. A novella szerint egy idegen érkezik a városba, Ichabod Crane, akinek aztán dolga akad a lovassal.
A történetben Irving meg is említi, hogy a lovas „egyesek szerint egy hesseni katona szelleme, akinek a fejét egy ágyúgolyó vitte el a függetlenségi háború egy meg nem nevezett csatájában, és akit a környékbeliek időről időre látnak is az éjszaka homályában, mintha a szél szárnyán száguldana.” Ez a mondat az, ami elvezet minket a legenda valóságalapjához.
Hátborzongató képek, skandináv vadászlegendák, ír rémtörténetek – Irving sok helyről meríthetett volna ihletet. De a hesseni utalás az, ami az amerikai történelem, és a Fej nélküli lovas valódi eredete felé terel minket.

Hesseni, azaz német zsoldosokról van szó. Az amerikai függetlenségi háború (1775-1783) idején mintegy 30 ezren szolgáltak támogató csapatként a brit seregben. Ezek a német katonák hamar hírnevet szereztek maguknak, mint kiváló lövészek és lovasok, akik a „senki földjén” is előszeretettel keveredtek harcba.
Hamarosan olyan hátborzongató történetek is szárnyra kaptak róluk, mint a kannibalizmus – jóllehet, ezek a rémhírek propagandacélokat is szolgáltak. Valamilyen módon Irving Fej nélküli lovasa is fenntartotta azt a képet, miszerint a hesseni katonák valami földöntúli, félelmetes lények.

És akkor jöjjön a csavar! Úgy tűnik, Irving karaktere, „a levegő minden erejének parancsnoka” sem teljesen az ő agyszüleménye volt. Valószínűleg egy igazi hesseni zsoldoson alapult, akit a függetlenségi háború során Sleepy Hollow, azaz Álmosvölgy közelében lefejeztek.
1776-ban Washington frissen alakult hadserege – miután súlyos vereséget szenvedett a Long Island-i csatában – teljes visszavonulásban volt. Parancsot adott csapatainak, hogy sietve készítsenek elő valamiféle védelmet White Plains közelében, egy kis településen Manhattan északi peremén.
Ott, Halloween előestéjén, az amerikai erők összecsaptak a brit és hesseni katonák egyesített erejével. A támadást a harcos hesseni csapatok vezették. Több órás intenzív harc után Washington csapatai elmenekültek, becslések szerint 50 halott amerikai katonát hagyva a csatatéren.
Néhány nappal később, miközben az ellenséges seregek továbbra is harcoltak egymással, Ephraim Fenno hadnagy egy domb tetején átvette egy magányos tüzérségi üteg parancsnokságát, ahonnan rálátott White Plainsre. William Heath amerikai tábornok naplója szerint Fenno egyetlen ágyúgolyót lőtt a támadó hesseni csapatokra, lefejezve az egyiküket, megölve egy lovat, és gyakorlatilag véget vetve a támadásnak.
Ma egy kis emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a magányos hesseninek elvitte a fejét az ágyúgolyó – kevesebb mint 13 kilométerre Sleepy Hollow-tól. Bár az emléktáblát jóval azután állították, hogy Irving megírta az „Álmosvölgy legendáját”, és a történetben nincsenek kifejezett utalások a csatára, a párhuzamok tagadhatatlanok.
Logikusnak tűnik tehát, hogy ennek a hesseni katonának a hátborzongató lefejezése – ami ráadásul alig pár kilométerre történt attól a várostól, ahol Irving élt – ihlette azt az ikonikus alakot, aki ma is minden Halloweenkor feltűnik.

Több mint 200 év telt el azóta, hogy az „Álmosvölgy legendája” – egyesek szerint az első tisztán amerikai szellemhistória – megszületett.
Évente mintegy 250 ezer turista zarándokol el ebbe az észak-new yorki festői faluba, hogy bejárja a helyszíneket, amik a hesseni katona hátborzongató halálát és így a legenda születését ihlették. Ami magát a katonát illeti, a kiléte továbbra is homály fedi. Sem a nevét, sem az arcát nem ismerjük.
De egy dolog biztos: a Fej nélküli lovas legendája, akármilyen rémisztő is, egy valós, vérfagyasztó eseményben gyökerezik, ami örökre beírta magát az amerikai történelembe. És ez teszi igazán borzongatóvá az egészet, nem igaz?
Ezek a cikkek is érdekelhetek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.