Életeket mentett, mégis kegyetlen halált halt: ismerd meg Richter Gedeon történetét

Richter Gedeon születésének 153. évfordulóján a neves magyar gyógyszerészre emlékezünk, aki árván indult, tudásával birodalmat épített, az életét pedig tragikus módon egy nyilas osztag oltotta ki a Duna-parton.

Árva fiúból patikussegéd

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született Ecséden. Szüleit alig egyévesen elveszítette, így nagyszüleinél és rokonoknál nevelkedett Gyöngyösön. Árvaként szinte mindent magának kellett kivívnia: a helyi ferences gimnáziumban tanult, majd gyógyszerésztanoncként kezdett dolgozni. A szakma iránti lelkesedése hamar nyilvánvalóvá vált, 1895-ben kitűnő eredménnyel szerzett diplomát a Budapesti Tudományegyetemen.

A fiatal patikus nem érte be ennyivel: hosszú tanulmányútra indult Európában. Dolgozott angol, francia, német és olasz gyógyszertárakban, ahol testközelből láthatta, hogyan születnek a legmodernebb készítmények. A külföldön szerzett tapasztalatai egész életére meghatározták: hazatérve nemcsak gyógyszert akart kiadni, hanem elő is akarta állítani azt.

A Sas patikától a gyáróriásig

1901-ben megvásárolta az Üllői úti Sas patikát. Nem állt meg a szokásos patikai működésnél: a hátsó traktusban laboratóriumot rendezett be, ahol állati szervekből kezdett készítményeket előállítani. Ez volt akkoriban a legújabb terápiás irányzat, az organoterápia. Az első igazi áttörést az adrenalint tartalmazó Tonogen suprarenale hozta meg számára, amely vérzéscsillapító és vérnyomásemelő hatásának köszönhetően rögtön óriási siker lett. A kereslet hamarosan kinőtte a patika falait, így Richter Kőbányán hatalmas gyárat építtetett, amely 1908-ban nyitotta meg kapuit. Ez lett a magyar gyógyszeripar alapköve.

Emberközpontú vezető, aki nem ismert lehetetlent

A gyár hamar a nemzetközi élvonalba került: a húszas-harmincas években több mint hetven országba exportáltak termékeket, tíz külföldi leányvállalatot alapítottak, és több aranyérmet is elnyertek világkiállításokon. A Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin máig ismert nevek.

Richter nemcsak kiváló üzletember volt, hanem emberséges vezető is. A gazdasági világválság idején nem bocsátott el senkit, a dolgozók stabil megélhetésre számíthattak. A gyárban családias légkört teremtett, és a korszakhoz képest kiemelkedő juttatásokat biztosított. Kollégái egyöntetűen tisztelettel és szeretettel emlékeztek rá.

 – írta róla Bartus József 1995-ben.

A politika árnyékában

A világháborúk és a változó politikai légkör egyre jobban rányomták bélyegüket Richter Gedeon életére. A Tanácsköztársaság idején kis híján letartóztatták, később a zsidótörvények miatt kellett visszavonulnia a vezetői posztról. Habár formálisan félreállították, a háttérből tovább dolgozott, mert nem tudta elengedni élete művét.

A Vatikán is elismerte humanitárius tetteit: 1943-ban Angelo Rotta pápai nuncius személyesen mondott köszönetet neki a betegeknek és rászorulóknak nyújtott segítségért.

A végzetes december

1944-ben már világosan látszott, hogy a helyzete életveszélyes. Kapott svájci menlevelet, amellyel biztonságba kerülhetett volna, de nem volt hajlandó elhagyni sem a gyárát, sem az országát. Úgy gondolta, ha egész életében az emberekért dolgozott, akkor őt talán nem érheti bántódás. Tragikus módon tévedett. December 30-án a nyilasok betörtek a svéd védettség alatt álló házba, ahol feleségével bujkált. Az Andrássy út 60-as szám alatt található épületbe hurcolták, majd másnap hajnalban, 72 évesen, több tucat társával együtt a Duna-parton kivégezték. Holtteste sosem került elő.

Richter Gedeon öröksége ma is él

A gyógyszergyár dolgozói 1945-ben saját pénzükből emléktáblát állítottak Richter Gedeon tiszteletére – ez az államosítás alatt eltűnt, de évtizedekkel később egy márványasztal hátoldalán újra előkerült, és ma a Richter Múzeumban látható. Richter Gedeon neve nem merült feledésbe: a ma is működő vállalat a világ több mint száz országában van jelen, és az alapító szellemisége – az innováció és az emberség – ma is meghatározza működését.

Richter Gedeon élete

Ezek is érdekelhetnek: