

1970. szeptember 24-én – pontosan 55 évvel ezelőtt – a szovjet Luna–16 küldetés sikeresen leszállított 101 grammnyi holdkőzetmintát a Földre. Nem ez volt azonban az első, s nem is az utolsó földönkívüli lelet, amely a bolygónkra került.

Most végignézünk néhány furcsa nyomot és leletet, amelyek a Földön túlról érkeztek hozzánk – akár az űrtudomány, akár becsapódások, vagy épp a mai napig megmagyarázhatatlan rejtélyek által. Felkészültél?
1969-ben történt meg először, hogy emberek a saját kezükkel gyűjtöttek földönkívüli eredetű kőzetet. Az Apollo–11 asztronautái 21,6 kilogrammnyi kőzetet, holdport és mélyebb rétegekből származó földönkívüli leletet hoztak haza magukkal.
1970. szeptember 24-én a szovjet szonda 101 grammnyi holdkőzetet szállított a Földre. Ez volt a világ első automata mintagyűjtő küldetése, amelynek sikeressége további 2 expedíciót hozott maga után. Így 300 grammnyi holdkőzetet sikerült visszajuttatni bolygónkra, melyet vizsgálat alá vetettek.
Egy évvel később David Scott és James Irwin rábukkant egy hihetetlenül régi földönkívüli kőzetre az Apollo–15 küldetés során. Ez volt a Genesis Rock, amelyet kezdetben a Hold ősi kérgének egy darabjaként tartottak számon, ám később kiderült, hogy a kődarab, „csupán” 4,1 milliárd éves, tehát nagyjából akkor szilárdulhatott meg, amikor a Naprendszerünk megszületett.
Előfordult az évek során, hogy nem volt szükség bátor űrhajósokra és tudományos zsenikre ahhoz, hogy földönkívüli tárgyakat vizsgálhassunk. Ezek az űrkőzetek maguktól érkeztek Földünkre.
Egy túrázó talált erre a különleges meteoritra 2000-ben, a Fukang-hegységben. A kőzet egy pallazitmeteorit, amely tele van olivin kristályokkal, így, ha a pallazitot felvágják és megcsiszolják, hihetetlen látványt nyújt: zöld, arany és barna árnyalatokban pompázó darabkák díszítik. Igazi földönkívüli csodának tűnik – nem véletlen, hogy a legértékesebb és legritkább meteoritok közé tartozik.

A Hoba-meteorit a jelenleg ismert legnagyobb, ami a bolygón található. A kutatások szerint körülbelül 80 000 éve érkezhetett a Földre. 1920-ban, Namíbiában találtak a robosztus darabra, amely akkor 66 tonnát nyomott, és bár azóta veszített térfogatából, még mindig lenyűgöző, hogy a tény, hogy egy ekkora tömegű meteorit egyben túlélte a becsapódást.
A meteorit legnagyobb darabja, mintegy 31 tonnát nyomott. A Grönland északi részén élő inuitok évszázadokon át használták darabjait különböző fegyverek készítéséhez, de a nagyvilág számára csak 1894-ben vált ismertté.
Bár az űrtudomány rohamos léptékben fejlődik, és mint láthattuk rengeteg vizsgálat, kutatás épül a szerzett és talált földönkívüli anyagokból, még mindig vannak olyan rejtélyes dolgok a bolygónkon, amelyekre nincs magyarázat.

2003-ban, Chilében találtak az Atacama-sivatag titokzatos, 15 centiméteres humanoid csontvázára. A kis UFO koponyája aránytalanul nagy, a pedig bordái keskenyek egy emberi csontvázéhoz képest, és bár a genetikai vizsgálatok emberi eredetet mutattak ki, a Ata csontváza olyan mutációkat is rejtett, amelyeket még sosem dokumentáltak.
2011-ben svéd búvárok bukkantak a Balti-tenger fenekén valami egészen megmagyarázhatatlan dologra. Egy 60 méteres, korong alakú képződmény tárult eléjük. Azonosítani nem tudták. Hihetetlenül szabályos formája a földönkívüli eredet következtetése felé billentette az embereket, és mivel a mai napig nem találtak magyarázatot a tenger mélyén lapuló objektumra, továbbra is egy misztikus földönkívüli rejtélyként tartják számon.
Hoba, a világ legnagyobb meteoritja:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.