Emberfeletti víz alatti képességekre tett szert egy ázsiai törzs az evolúciónak hála

A különleges Bajau törzs természetes összhangban él a tengerrel, a tagjai nomád életmódot folytatnak, ezért alig tartják a kapcsolatot a külvilággal. A népcsoport eredetileg Délkelet-Ázsiában, a Sulu-szigetcsoport területén élt, azonban sokan elvándoroltak, így ma már számos közösségük található Indonéziában, Malajziában, és a Fülöp-szigetek északi részén.

Ezért különleges a Bajau törzs

A délkelet-ázsiai vízi nomádokként is ismert népcsoport egészen különleges módon alkalmazkodott a vízi életmódhoz. A bajauk halászatból tartják fenn közösségüket, a megszerzett élelmet a közeli városokban értékesítik. A férfiak és fiatal fiúk már hajnalban készülnek a vadászatra: a tenger állapotát figyelve döntenek arról, hogy melyik irányba induljanak halászni, majd szigonyokkal, hálókkal és csapdákkal felszerelkezve ülnek csónakba. A sikerük szinte garantált, hiszen 

„Naponta átlagosan 8 órát merülnek, így az életük akár 60 százalékát is a víz alatt tölthetik, ahol 13 percig is kibírják levegővétel nélkül” – mondta korábban Melissa Ilardo, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a délkelet-ázsiai vízi nomádok szakértője. Hozzátette: különleges alkalmazkodó képességük hasonlóan alakulhatott ki, mint a Himalája észak-keleti részén élő serpáknak, akik a magaslati levegőhöz szoktak hozzá.

A bajauk Indonézia partjainál már több mint 1000 éve fellelhetők, ezért az evolúciójuk során alkalmazkodtak a víz alatti életmódhoz.

Genetikai mutáció segíti a bajauk víz alatti életmódját

A tudósok szerint a Bajau nép tagjainak lépe másfélszer akkora, mint a környékbeli, szárazföldi életmódot folytató törzsek tagjaié. Ennek a szervnek a vér elraktározása az egyik funkciója, emiatt lehet, hogy a bajauk szervezete több oxigént tud felvenni egy levegővétellel. Ebből fakadóan a népcsoport tagjai jobban bírják, amikor a vérben felgyülemlik a szén-dioxid, ezáltal hatékonyabban ellenállnak az oxigénhiányos állapotnak.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: