Az biztos, hogy Mata Hari neve egybeforrt a titkokkal, a csábítással, és az árulással – de a valóság ennél jóval összetettebb. Mata Hari eredetileg Margaretha Geertruida Zelle néven ezen a napon látta meg a napvilágot 1876-ban, Hollandiában.
A kis Margaretha élete nem a fényűző színpadon kezdődött. Fiatalon házasságot kötött egy holland katonatiszttel, aki miatt messzire, Jáva-szigetére költözött. Az ottani élet azonban nem volt könnyű: a házasságuk hamar megromlott, és a fiatal asszonyt személyes tragédiák is sújtották. Két gyermeke közül az egyik, a kisfiú sajnos meghalt, és felmerült, hogy mérgezés áldozata lett – egy szörnyű és megmagyarázatlan esemény, még inkább elszakította őt a korábbi életétől.
Ezekben az években tört rá igazán a vágy, hogy egy meglehetősen kalandos életet éljen. Megromlott házasságát hátrahagyva, lányával együtt Párizsba szökött, és hamar a művészvilág krémjében találta magát, ahol már, mint Mata Hari lépett színpadra, egzotikus indiai hercegnőként. Rövid időn belül felkeltette a befolyásos férfiak figyelmét, és horribilis összegekért lépett fel zártkörű szalonokban. Egy titokzatos, vonzó nő, aki mindenki számára megfejthetetlen volt. Ez a misztikum, ami felemelte, később a vesztét okozta.
Hogy az egzotikus szépség imidzsét még jobban feldobja, Mata Hari egy szép mesét is költött felvett karakteréhez. Állítólag Siva templomában nőtt fel, apja papként, anyja pedig papnőként tevékenykedett, bár az édesanyja a szülés során életét vesztette. Ehhez a valótlan eredettörténethez kötődik a művészneve is, a Mata Hari, amelynek jelentése „a hajnal szeme”, vagyis a nap.
Az első világháború közepén Mata Harit azzal vádolták, hogy a német kémszolgálatnak dolgozik. A francia hatóságok szerint az ő tevékenysége miatt halt meg több tízezer katona. Kemény vádak. Viszont egyre több kutatás és dokumentum utal arra, hogy semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztotta alá a bűnösségét. Lehet, hogy inkább csak bűnbaknak használták?
Mata Hari szeretői, és személyes kapcsolatai révén sokféle információhoz juthatott. Csakhogy ez még nem egyenlő a kémkedéssel. Azonban a korabeli körülmények között, egy idegen országban élő kurtizán, aki talán egy kicsit túl sokat tudott, ideális célpont volt a politikai és katonai vezetés szemében. Egyszerű volt rá ráfogni a kudarcokat.
A francia titkosszolgálat által bemutatott bizonyítékok egy része rendkívül ingatag lábakon áll. A németek 1930-as évekbeli vallomásai szerint Mata Hari nem volt német kém. Sőt, a történészek is arra hajlanak, hogy valójában csak egy áldozat volt a háborús propaganda eszköztárában.
Mata Hari ma is a kémnők mintaképe, a nő, aki egyszerre volt színésznő, táncos, szerető, és akinek titokzatos élete a mai napig inspirál könyveket, filmeket és színházi darabokat. Ha valaki mélyebben érdeklődik az életútja iránt, érdemes ellátogatni a Friesi Múzeumba Hollandiában, ahol személyes tárgyai és emlékei is megtalálhatók.
Mata Hari története megmutatja, hogy a történelem néha nem fekete-fehér. Egy nő, aki a háború viharában sodródott, majd hirtelen mindenki elfordult tőle, és végül egy katonai kivégzőosztag elé állították. Talán ez az, ami miatt a mai napig ennyire izgalmas és rejtélyes alak maradt.
Az alábbi videóból többet is megtudhatsz a világ leghíresebb kurtizánjáról:
Az alábbi izgalmas cikkeinket se hagyd ki:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.